A Google és a márkaemlítések: valóban hivatkozásként érzékeli az algoritmus a márka említését?

Miért érdeklik a márkaemlítések a SEO szakembereket?

A SEO közösség már rég óta vitatja, hogy a Google algoritmusa afféle hivatkozásokként kezeli, amikor egy webhely egy márka nevét említi meg valamelyik tartalmában. Mint tudjuk, a hivatkozások fontos rangsorolási szempontok a Google számára, és sok SEO szakember véli úgy, hogy a márkaemlítéseket is hasonlóan kezelheti a keresőmotor.

Mindez azzal az elképzeléssel kezdődött, hogy amikor egy webhely elhelyez egy másik domainre mutató URL-t egy tartalmában, de nem alakítja át azt kattintható, interaktív linkké, akkor a Google valószínűleg azt is hivatkozásként kezeli.
Ez az elmélet adott teret egy másik feltételezésnek is, miszerint, ha egy webhely csak megemlíti egy másik márka nevét, akkor a Google azt is hivatkozásként kezeli majd – ezt értjük „márkaemlítések” alatt.

Azonban a Google egyszer sem erősítette vagy cáfolta meg ezeket az elméleteket, legalább is 2012-ig nem, amikor a keresőóriás nyilvánosságra hozta a „Keresőtalálatok rangsorolása” („Ranking Search Results”) című szabadalmát.
A több oldalas szabadalomban néhány helyen megjelenik a „feltételezett hivatkozás” kifejezés, mint egyfajta hivatkozási típus. Ez egyértelműen más, mint a „konkrét hivatkozás”, amellyel a Google a hagyományos hiperhivatkozásokra utal a szabadalomban.

A „feltételezett hivatkozások” („implied links”) kifejezés csupán néhányszor fordul elő a szabadalom egyetlen bekezdésében.

A szabadalomban kifejtett két fő rangsorolási szempont

Hogy értelmezni tudjuk, mit is értettek a szerzők a „feltételezett hivatkozások” alatt, közelebbről is meg kell vizsgálnunk a szabadalom „Background” szekcióját.

A szabadalom két fő rangsorolási szemponttal foglalkozik:

•    A szerzők elmagyarázzák, hogy a rangsorolási folyamatban egy webhelyre mutató független hivatkozásokat használják fel. Azt a webhelyet, amelyre a hivatkozás mutat „cél erőforrásnak” nevezik.
•    A szerzők továbbá azt állítják, hogy a keresőtalálatokat olyan lekérdezések felhasználásával rangsorolják, amelyek egy webhelyre való utalást tartalmaznak – ez szintén a „cél erőforrás” webhely a terminológiájuk szerint.

A szabadalom egyértelműen elmagyarázza, hogy ez a második hivatkozási típus egy olyan lekérdezés, ami egy márkanevet is tartalmaz. Ezeket a lekérdezéseket hívja a SEO közösség „márkás lekérdezéseknek” vagy „márkás kereséseknek”.

Amikor a szabadlom „erőforrások csoportját” emlegeti, akkor weboldalak egy csoportját érti ez alatt. Az erőforrás ebben a kontextusban egy weboldal vagy egy webhely. Egy erőforrás csoport tehát oldalak vagy webhelyek csoportja.

A lényeg tehát: A szabadalomban az erőforrás („resource”) szó weboldalakat vagy webhelyeket jelent.
A szabadalomban az alábbi sorok olvashatók:

„Egy lekérdezés akkor sorolható egy adott erőforrásra utalók közé, ha a lekérdezésben egy olyan kifejezés fordul elő, amelyet a rendszer egy adott erőforrásra utalóként azonosít.
Például egy, az erőforrásra utaló kifejezés lehet az erőforrás azonosítójának része vagy egésze, tehát pl. az erőforrás URL-je.
Például az „example.com” kifejezést úgy ismerhető fel, mint egy kifejezés, amely az adott Domain főoldalára utal, pl. egy olyan erőforráséra, amelynek az URL címe „http://www.example.com”.

Tehát az „example.com” kifejezést tartalmazó lekérdezéseket az adott főoldalra utalók közé sorolhatjuk.
Egy másik példa gyanánt, ha a rendszer adatai azt mutatják, hogy az „example sf” és „esf” kifejezéseket a felhasználók gyakran használják, hogy egy olyan erőforrásra utaljanak, amelynek URL címe „http://www.sf.exapmle.com”, akkor például az „example sf news” és az „esf restaurant reviews” lekérdezéseket egy olyan csoport utaló lekérdezéseknek tekinthetjük, amely csoportnak a „http://www.sf.example.com” erőforrás is része.”

A fenti magyarázatban az úgynevezett „utaló lekérdezések” definícióját fogalmazzák meg a szerzők. Az utaló lekérdezés egy olyan keresés, amit a SEO közösség „márkás lekérdezésekként” vagy „márkás keresésekként” emleget.

Akkor beszélünk „márkás keresésekről”, amikor egy felhasználó egy kulcsszó mellett a márka nevét, egy webhely domainjét vagy egy konkrét URL-t is beír a keresőbe – pontosan azokat az elemeket, amiket a szabadalom utaló kifejezésekként jelöl meg.

A szabadalomban leírt algoritmus ezeket az „utaló lekérdezéseket” (tehát márkás kereséseket) lényegében hivatkozásokként kezeli és használja fel.

Az algoritmus egy úgynevezett „módosítási faktort” hoz létre, ami módosítja (újra rangsorolja) a keresőtalálatokat az extra megadott adatok alapján.
 

Ezek az extra megadott adatok:

•    A bejövő hivatkozások újraszámlálása kizárólag a „független” hivatkozások alapján (ezek azok a hivatkozások, amelyeknek nincs közük a rangsorolt webhelyhez).
•    Az utaló lekérdezéseket (márkás kereséseket) felhasználása egyfajta hivatkozásként.

A szabadalomban ez áll:
„A rendszere egy módodsítási faktort hoz létre az erőforrások csoportjához a független hivatkozások és az utaló lekérdezések alapján.”

A szabadalom tehát kiszűri a hiperhivatkozásokat hogy csak a független hivatkozásokat használja, és hogy a márkás kereséseket is egyfajta hivatkozásként használja fel, amiket így feltételezett hivatkozásokként lehet definiálni.

Honnan származik a márkaemlítések koncepciója?

A SEO közösség egy része fogta a szabadalom egyik bekezdését, és a szövegkörnyezetén kívül kezdte el értelmezni azt.
A bekezdés eleje a független hivatkozások rangsoroláshoz való használatával foglalkozik, épp úgy, ahogy a „Background” szekcióban is olvasható.

„A rendszer megállapítja a csoport független hivatkozásainak számát (302. lépés).
Egy erőforrás csoport hivatkozása a csoport egyik forrásának bejövő hivatkozása, pl. egy hivatkozás, ami a csoport egyik erőforrására mutat.”

Ez az állítás pontosan passzol ahhoz, amiről a szabadalom is beszél – a független hivatkozásokról.
A következő rész a „feltételezett hivatkozásokról” beszél, és ez volt az, ami összezavarta a SEO közösséget.

Az alább leírtak értelmezéséhez két fontos dolgot kell szem előtt tartani:

•    A „forrás erőforrás” az az oldal, amin a hivatkozást elhelyezték.
•    A „cél erőforrás” az az oldal, amire az elhelyezett hivatkozás mutat.

A szabadalomban ez áll:

„Egy csoport hivatkozásai tartalmazhatnak konkrét hivatkozásokat, feltételezett hivatkozásokat vagy mindkettőt.
Egy konkrét hivatkozás, pl. egy hiperhivatkozás egy olyan hivatkozás, amely egy forrás erőforrásban található, és amelyet a felhasználó követni tud, hogy egy cél erőforrásra navigáljon.

Egy feltételezett hivatkozás egy cél erőforrásra való utalás, pl. a cél erőforrás egy említése, ami a forrás erőforrásban jelenik meg, de nem egy konkrét hivatkozás, ami a cél erőforrásra utal.

Tehát, a csoport egyik erőforrása úgy is lehet egy feltételezett hivatkozás célja, hogy a felhasználó nem képes követni a feltételezett hivatkozást, hogy eljusson azon keresztül az erőforrásra.”

A „feltételezett hivatkozás” lényege a kifejezés legelső említésénél olvasható, ami még egyszer így szól:
„Egy feltételezett hivatkozás egy cél erőforrásra való utalás…”

Egyértelmű, hogy az „utalás” itt azt az utalást jelenti, amit a szabadalom az „utaló lekérdezések” kifejezésben is emleget. A szabadalom végig erről beszél.

Visszatekintve szemmel láthatóan nem volt jó ötlet kiemelni a kontextusból egy bekezdést, és arra felépíteni egy egész SEO elméletet.

Ha az ember átolvassa a szabadalmat, akkor láthatóvá válik, hogy a feltételezett hivatkozások nem a márkaemlítéseket jelentik.

A nem hivatkozott márkaemlítésekről feltett kérdés (és a válasz)

Most, hogy tisztában vagyunk az egész koncepció hátterével, térjünk rá tehát arra a beszélgetésre, amelyben John Muellert ezzel kapcsolatban kérdezték.

A kérdés így hangzott:
„Néhány cikkben azt látom, hogy az emberek a nem hivatkozott márkaemlítésről beszélnek. Tudni akarom, hogy mi a véleményed erről.
Gondolod, hogy ez fontos az algoritmus számára, a nem hivatkozott márkák említése?”

Mueller számára láthatóan nem volt egyértelmű, hogy a kérdező mit is ért pontosan a „márkaemlítések” alatt, tehát visszakérdezett:
„Mit értesz „márkeemlítések” alatt?”

A kérdező elmagyarázta, hogy mire gondolt:
„Amikor egy webhely és cikk az én webhelyemről [vagy] márkámról beszél, de nem linkel rám.”

Mueller válasza:
„Nem tudom. Szerintem ez kicsit trükkös, mert nem igazán tudjuk, hogy mi ilyenkor a kontextus.
Úgy értem, szerintem nem rossz dolog, de csak a felhasználók számára. Mert amikor rátalálnak a webhelyedre az említésen keresztül, akkor az mindig jó dolog.
De nem feltételezném, hogy van valamilyen… nem tudom… SEO szempont, ami arra próbál odafigyelni, hogy hol említi meg valaki a webhelyed nevét.”