Szerző:Egy helyet kutyabarátként kikiáltani nemrégiben nagy divattá vált, és néhány évvel ezelőtt számos ügyfelünk is ebbe az irányba mozdult meg. Aztán meggondolták magukat… Rengeteg kérdést vet fel, hogy melyik célközönséget “érdemes” jobban kiszolgálni: a kutyásokat, vagy azokat, akik ebek nélkül szeretnének étkezni – és persze az sem mindegy, hogy milyen szigorúak szabályozásaink. Hogy tiszta képet kapjunk arról, hogy megéri-e kutyabarát éttermet, hotelt üzemeltetni, kutatást végeztünk.
Számos étteremmel és hotellel dolgozunk együtt, és a legtöbb helyen a vezetőség korábban egyet értett azzal, hogy bár kutyabarát hellyé változtatni (vagy legalább is annak kikiáltani) az éttermet vagy hotelt, nagy macera – ám a trendeknek megfelelően szinte kötelező lépés.
Aztán valami megváltozott, és a gyakorlat nem ezt igazolta. Megítélésük szerint nem éri meg ennek a jelzőnek a használata, mivel több hátrányt szenvednek, mint amennyit marketing szempontból a kutyabarátság hoz nekik. Megdöbbentünk, hiszen gomba módon szaporodnak a kutyabarát éttermek és hotelek, vajon ők is így járnak majd? Megéri a „macerát” a plusz belefektetett energiát az, ha egy vendéglátóipari egység kutyabaráttá válik, vagy nem feltétlenül van szükség ezekre a helyekre? Vajon vannak-e olyan emberek, akiknek ez nem pozitívum, hanem negatívum, és így elpártolnak egy helytől, ha az kutyabaráttá válik? Kíváncsiak voltunk, mit mondd erre a közvélemény, ezért egy kutatást indítottunk. Ennek eredményeiről számolunk be az alábbi cikkben.
Kutatások a turizmus és vendéglátás marketing témakörében
A Marketing Professzorok kutatásai idén leginkább a vendéglátás és turizmus online marketing témakörben futnak. Fő csapásunk fényt deríteni rá, hogy mi alapján választanak az online térben maguknak éttermet, hotelt, rendezvényhelyszínt a leendő vendégek? Az alapkutatásunk az eszközök hatékonyságának vizsgálatáról szól: melyik online marketing eszköz a leghatékonyabb a vendégszerzésben? közösségi média marketing? google ads, keresőoptimalizálás? És sorolhatnám tovább az alkalmazott online eszközöket, melyeket vizsgálunk... Több tucat étteremmel és szállodával dolgozunk együtt, 2,2 millió Facebook felhasználónkat is bevetjük a kutatások során, kérdőíveinket előttük is megosztva. Ezen alap téma azonban több részkutatásra is kiterjed, illetve néha az alapkutatás köré kiegészítő kutatások is épülnek, amennyiben ezek befolyásolhatják a fenti célokat.
Felbukkant például idén egy érdekes jelenség, mely befolyásolhatja az eszközök hatékonyságát is. 2018-ban partnereink közül úgy ítélték meg néhányan, hogy szépen csendben, feltűnés nélkül visszakoznak a kutyabarát jellegtől. Kérdésünkre azt mondták, több vendéget vesztenek a nem kutyások közül, mint amennyit a kutyások hoznak számukra. Sokan azonban ezzel ellenkezőleg, kommunikációjuk középpontjába állítják az állatbarát, kutyabarát mivoltukat. Az biztos, hogy az, hogy egy étterem vagy hotel felvállalja-e a kutyabarát jelzőt, jelentősen befolyásolhatja megítélését. Ez a megítélés azonban eltérhet a kutyás és a nem kutyás vendégek körében.
Kérd ajánlatunkat éttermed, hoteled online marketing stratégiájának kidolgozására most! Kattints IDE!
Kutatásunk célkitűzése
Mert nyilvánvaló, hogy egy étterem vagy hotel esetében a tulajdonosi kör – azon felül, hogy valószínűleg ők maguk is állatbarátok – azért vállalják a kutyabarát hely működtetésével járó esetleges problémákat, magasabb amortizációs rátát, mert a kutyás vendégek megcélzásával nagyobb profitot, megtérülést remél.
De vajon az, hogy több kutyás érkezik egy helyre, nem jelenti-e azt, hogy a higiéniára érzékenyebb emberek elmaradoznak? Vajon mindenki egyet ért azzal, hogy egy éttermi asztalnál a kutyának is van helye – és nincs olyan, aki ezért inkább egy másik egységbe látogatna el? Kutatásunk ezt vizsgálja.
Anyag és módszer
Kutatásunkat a Marketing Professzorok 2,2 millió fős Facebook rajongótáborára, 150.000-es hírlevél adatbázisára valamint azon éttermek hírlevél adatbázisára építettük, melyek marketing kommunikációján cégünk dolgozik. A Facebook posztokkal az elérések jól célozhatók, különböző demográfiai beállításokkal feltett posztokkal célunk az volt, hogy minél szélesebb körben elérjük a válaszadókat. A kérdőívet 40 poszttal, 6 különböző demográfiai összetételű oldalon osztottuk meg. Ezek az oldalak a következők:
• Magyarországom.hu – Ami magyar az csak jó lehet (Teljes Magyarországot lefedő oldal, 60% női összetétellel)
• Álmaim otthona (Életmód oldal, 67% női rajongótáborral)
• Agrároldal.hu – minden, ami mezőgazdaság (Főleg vidéki rajongók 51% férfi rajongóval, természet szeretetével)
• Minden ami alakformálás, egészség, diéta (Egészséges életmódra érzékeny, 76%-ban női rajongókból álló oldal)
• Gyerek portál (Főleg városi rajongók, 84%-ban nők)
• Kutyavilág (Kutya rajongók, 62%-ban női rajongók)
• Uranosz, az igényes férfi magazinja (89%-ban férfi rajongók)
A kérdőívek organikus megosztásait fizetett promóciókkal is megtámogattuk, ezzel érve el olyan csoportokat, melyek nem tagjai ezen oldalaknak.
A hírleveleket a Városliget Café, és a Zichy Park Hotel hírlevél adatbázisán is kiküldtük, ez összesen 810 kiküldött levelet jelent.
A kérdőív elkészítése előtt egy alapkutatást is végeztünk. Interjút készítettünk 10 kutyás, és 10 nem kutyás emberrel, étterem- és szállodalátogatási szokásaikról, illetve a kutyákhoz, állatokhoz való viszonyukról, azért, hogy pontosabb képet kapjunk az emberek gondolkodásáról ebben a témában. A válaszok segítettek felállítani a hipotéziseket.
Hipotéziseink:
#1 A kutyatartók jobban hallatják a hangjukat a témában, mint a semleges, vagy kutyabarát helyeket kerülő emberek.
A beszélgetés során egy érdekes dolog merült fel: a kutyások közül néhányan, harcos képviselői a kutyatartásnak, nem fogadnak el semmilyen olyan véleményt, mely negatívan érintené kedvenceiket és az egész kutyás világot.
A nem kutyások között pedig az derült ki, hogy sokszor nem merik elmondani véleményüket, hiszen „politikailag nem korrekt” ha bárki állatokról, kutyákról vagy akár a kutyatartókról rosszat mond.
Ezen információk alapján azt feltételeztük, hogy a kutyatartók nagyobb mértékben fogják kitölteni a kérdőíveket, kedvenc ügyük mellett harcolva, mint a semlegesek. Ugyanakkor ez figyelmeztetés az éttermek vezetői, marketingesei számára is, hiszen abban a döntésben, hogy kutyabaráttá váljanak vagy sem, a „nép hangja” mely alapján gyakran dönt egy jó vezető, túlnyomó részt a kutyások részéről jelenik majd meg. Az első hipotézisünk tehát:
A kutyatartók jobban hallatják hangjukat a kutyabarát témában, mint a semleges vendégek, ez befolyásolhatja egy vendéglátóhely döntését abban, hogy hogyan ítéli meg a vendégek igényeit. Ez kutatások hiányában esetlegesen arra sarkalja egy vendéglátó hely döntéshozóit, hogy pontos számadatok hiányában a kutyabarát verzió mellett döntsenek, melyet később megbánhatnak, lévén a „nép hangaja” nem tükrözi a valós igényeket, illetve annak arányait.
#2 A lakosság körülbelül fele kutyatartó, azonban ezek közül elenyésző az a szám, aki csak és kizárólag kutyabarát hotelt választana, és négylábú barátját soha nem hagyná otthon.
A kutyatartók az interjúk során elmondták, hogy bár nagyon szeretik kis kedvencüket, de soha nem vinnék étterembe, de pártolják, hogy legyenek kutyabarát helyek, azok számára, akik igen. Magyarországon a kutyatartók és a kutyátlan lakosság közel 50-50%-ban oszlik meg, Kíváncsiak voltunk tehát arra, hogy a lakosság azon 50%-a, akik rendelkeznek kutyával, milyen mértékben akarják magukkal vinni kedvencüket étterembe, vagy utazás során hotelbe. A kérdéssort úgy terveztük, hogy azok, akik esetleg néha magukkal viszik kedvencüket, de egyébként hajlandóak ettől eltekinteni ha egy étterem vagy hotel szimpatikus nekik, is leadhassák szavazatukat. A kérdés fontos abból a szempontból, hogy ha egy kutyatartót megkérdeznek támogatja-e a kutyabarát helyeket, és igennel válaszol, még nem biztos, hogy igénybe is venné azokat.
#3 A vendéglátóipari egységek meglátogatását tervező lakosság nagyobb része a higiéniai szempontokat figyelembe véve zavarónak találja, ha az étteremben, szállodában ahol tartózkodnak, kutyák is vannak.
A nem kutyások közül többen említették meg, hogy nem tartják egyáltalán higiénikusnak a kutyák jelenlétét az étkezésnél, vagy a szobában, ágyban. Kíváncsiak voltunk arra, hogy visszatartja-e a vendégeket az, hogyha a vendéglátóipari egységben kutyával találkoznak, vagy feltételezhetően az asztalnál/szobában ahol tartózkodnak, korábban kutya is volt. Bár a felvetést a nem kutyásoktól kaptuk, a kérdést a teljes populációnak tervezetük feltenni, a nem kutyások között is lehet olyan, aki bár szereti a kutyákat, de nem aludna velük egy ágyban, illetve nem étkezne velük.
#4 A neveletlen kutyák zavarhatják az étterem/hotel többi vendégét – és erről leginkább a gazda tehet.
Az interjúk során kiderült, hogy sok esetben nagy a feszültség a kutyatartók és a nem kutyások között. Megromlott szomszédi kapcsolatokról, egymást mindenféle módon zaklató emberekről hallottunk. Ez a feszültség semmilyen üzletmenetben nem kívánatos, így kíváncsiak voltunk arra, hogy a magyar kutyás populáció mennyire figyel a nem kutyásokra, a szomszédokra, a kutyagumira.
#5 Részletesebb és szigorúbb szabályozással, nagyobb odafigyeléssel csökkenthető a feszültség a kettészakadt társadalomban.
Hisszük, és az interjúkból is kiderült, hogy mások is így gondolják: nem az állatok, az emberek a felelősek ezekért a feszültségekért. Több véleményt hallottunk arról, hogy más országokban kevesebb ilyen feszültség van, mivel szigorúbb a szabályzás és azt be is tartatják. Kíváncsiak voltunk rá, hogy mi az emberek véleménye arról, hogy javítható lenne-e Magyarországon a kutyások megítélése, békésebb lehetne-e a viszony, ha szigorúbb szabályzásokkal csak olyanok tarthatnának kutyákat, akik ezt felelősen teszik, vigyáznak mások nyugalmára. Feltételezzük, hogy a nagy sokaság véleménye a kutyatartásról pozitív, csupán a kutyájukat nem megfelelően nevelő, arra oda nem figyelő kisebbséggel van probléma.
A kutatás eredményei
A kérdőíveket az “Anyag és módszer” részben meghatározottak alapján terjesztettük.
Kérdőívünket 1004 fő töltötte ki.
A feletett kérdések a hipotézisek alapján kerültek megfogalmazásra, így az alábbiakban is azokkal összefüggésben tárjuk fel az eredményeket.
#1 A kutyatartók jobban hallatják a hangjukat a témában, mint a semleges, vagy kutyabarát helyeket kerülő emberek.
A kutyatulajdonosok nagy részét érzékenyen érinti, ha bármely területen úgy érzi, hátrányt szenved négylábú barátja – éppen ezért hangját is hangosabban hallatja, mint a nem kutyás népesség. Ezt bizonyítja kérdőívünk azon része is, melyben felmértük, hogy a kitöltők hány százaléka tart otthon kutyát:
Magyarországon ma a kutyatartók aránya maximum a lakosság 50%-a, amiben benne vannak a vidéki, a kutyát csupán házőrzőként tartó magyarok is. Ennek ellenére a kérdőív kitöltői között majdnem 67%-os arányt képviselnek a kutyatartók.
A fenti eredmények alapján megállapíttatjuk, hogy egzakt kutatás nélkül előfordulhat, hogy egy vendéglátóipari egység csak a kutyások véleményét hallja meg, ha az iránt érdeklődik, érdemes-e kutyabarát étteremet üzemeltetnie.
#2 A lakosság körülbelül fele kutyatartó, azonban ezek közül elenyésző az a szám, aki csak és kizárólag kutyabarát hotelt választana, és négylábú barátját soha nem hagyná otthon.
A kutatás eredményéből kiderült, hogy a kutyások 50%-a nem vinné magával soha a kutyáját étterembe, és csupán 5,2%-a nyilatkozot úgy, hogy mindig a kutyájával megy mindenhova, így nem tudja nélkülözni egy étterem meglátogatása során sem. Ez a teljes lakosságra vetítve kevesebb, mint 2,5%.
Az étteremtulajdonosok tehát csupán ezt a 2,5%-ot vesztik el, amennyiben NEM kutyabarát az étterem.
#3 A vendéglátóipari egységek meglátogatását tervező lakosság nagyobb része a higiéniai szempontokat figyelembe véve zavarónak találja, ha az étteremben, szállodában ahol tartózkodnak, kutyák is vannak.
Az ellenpólus a kutyaszőr allergiás és higénia mániás vendégek köre, akik viszont nem mennének be egy étterembe, ahol kutyák is vannak. Kíváncsiak voltunk, ez hány százaléka a teljes népességnek. A kérdést a teljes népességnek tettük fel, így a kutyatartók is válaszolhattak.
Az eredmény megdöbbentő. A teljes lakosság 24,5% át biztosan elveszti az az étterem, amelyik kutyabarát, és csak 43% tartja teljesen elfogadhatónak a kutyabarát éttermeket.
Figyelembe véve, hogy a kitöltők 67%-a kutyás volt, ez azt jelenti, hogy a kutyások nagy része sem tartja helyesnek a kutyabarát éttermeket.
Ugyan ezt a kérdést kifejezetten hotelekre kivetítve is feltettük.
Hotelek esetében is drámai a helyzet: a vendégek majdnem 70%-a nem akar feltétlenül ott aludni, ahol lehet, korábban valószínűsíthetően egy kutya feküdt.
#4 A neveletlen kutyák zavarhatják az étterem/hotel többi vendégét – és erről leginkább a gazda tehet.
Hallottunk állatbarát helyekről, melyek csendben visszavonták ezt a minősítésüket. Vajon a kutyatartók és a nem kutyások közötti konfliktus az oka ennek? Mennyire gondolják azt a kutyások, hogy zavarnak másokat?
A kutyatartók 80%-a gondolja úgy, hogy foglalkoznia kell azzal, hogy ne zavarja a kutyája mások étkezését. Dicséret ennek a 80%-nak, azonban a maradék 20% aggodalomra ad okot, ha étterem vagy szálloda tulajdonosként néz a kutyabarát helyekre.
#5 Részletesebb és szigorúbb szabályozással, nagyobb odafigyeléssel csökkenthető a feszültség a kettészakadt társadalomban.
Vajon szigorúbb szabályozással, a kutyások és a nem kutyások szétválasztásával megoldható lenne a probléma? Vajon, ha szigorúbb szabályok kötnék a felelőtlen kutyatartókat ma Magyarországon kevesebb lenne a konfliktus?
A válaszok igazolták feltevéseinket, mivel a kutyatartók majd 19%-a egyáltalán nem törődik azzal, hogy kutyájának ugatása zavarja a szomszédait, vagy nem.
A teljes népesség majd 94%.a, beleértve a kutyásokat is szigorítaná a kutyatartás szabályait Magyarországon.
A konfliktus meglétét mutatja, hogy a válaszadók 43%-a a kutyásokat tartja hibásnak, és ezzel sajnos azon kutyásokat is, akik mindent megtesznek annak érdekáben, hogy kedvencükkel senkit ne zavarjanak.
Következtetések
A kutatás eredményei alapján a vendéglátóhely tulajdonosok számára egy valós, árnyaltabb kép bontakozik ki. Nem is biztos, hogy nyer az, aki állatbarát hotelt, éttermet, kávézót nyit, mivel egy konfliktusokkal terhelt darázsfészekbe nyúl. Nyer minimálisat a csak a kedvencükkel utazók köréből, de hosszú távon többet veszít azokon, akik nem kívánnak állatokkal egy helyen étkezni, aludni.
A mégis állatbarát vendéglátóhely üzemeltetése mellett döntők számára a javaslatunk az, különböztessék meg az étterem állatbarát részét az állat mentestől, az állatbarát szobákat az állat mentestől. Így csökkenthetik mind a konfliktusokat, mind a kieső érzékenyebb vendégeket.
