Szerző:Minden vállalkozás életében megkerülhetetlen, hogy a vállalkozó megtanuljon okosan gazdálkodni a pénzzel. A vállalkozás célja, hogy pénzt termeljen, ugyanakkor a pénzt, mint erőforrást is használnia kell. A pénz a vállalkozás motorja, és egy folyamatos egyensúlyt kell fenntartani a vállalkozás különböző kiadásai között.
Ugyanakkor nem lehet mindenki pénzügyi zseni, az iskolában nem igazán tanultunk bánni a pénzzel, ahogy vállalkozni sem. Ezért sokaknak nagy kihívás egyszerre, menet közben beletanulni a vállalkozás pénzügyi oldalába. Nem csoda, hogy sokan követnek el, olykor drága hibákat.
A Pénzügyi Tudakozó egykori alapítóját, a mára saját pénzügyi szabadságáról szóló blogját író Szendrei Ádámot kértük meg, segítsen olvasóinknak elkerülni a leggyakoribb hibákat. Következzen az ő írása.
1. Legyen a vállalkozásnak pénzügyi terve!
Amikor üzleti tervezésről beszélünk, akkor a legtöbben csak a marketingtervre gondolnak. Megtervezik a kommunikációs csatornákat, a kampányokat, a termékek várható értékesítését, a bevételeket, és a kiadásokat. Azonban nagyon mellényúlhatunk, ha nincs pontos képünk a pénzügyeink alakulásáról.
Minden mindennel összefügg: hiába tervezünk egy kampányt indítani, ami tudjuk, megtérülne, ha a cégnek éppen nincsen rá elég fedezete. Ha a marketing tervben nem vizsgáltuk meg a cég egyéb területeinek pénzügyi igényeit, akkor az utolsó pillanatban derülhet ki, hogy nem áll rendelkezésre elég pénz.
Sokan megfeledkeznek például az ÁFA befiztésről, és nem számolnak a nagyobb, kevésbé rendszeres kiadásokkal. Megnyugtató lehet még decemberben, hogy sok pénz van a cég számláján, de februárra már kiderülhet, nem elég arra, amire kellene. Ezért fontos, hogy a marketing terv után készítsünk egy átfogó pénzügyi tervet is, amiben hónapokra lebontva látjuk a kiadásainkat és bevételeinket.
2. Időnként nézd át a kiadásokat!
Magánszemélyként a pénzügyeink sokkal kevésbé bonyolultak, mint vállalkozásként. Kevesebb a kiadás, könnyebb átlátni, és a saját bőrünkön érezzük, ha valamire túl sokat fizetünk. Mégis, még a családi kassza esetében is gyakran előfordul, hogy nem tudjuk, mire is megy el a pénzünk. Könnyen lehetnek köztük olyan kiadások is, amelyek nem tudatosak, például egy elfelejtett magazin előfizetés, vagy egy drága biztosítás a már eladott ingatlanra.
Egy vállalkozás esetében ezek a kiadások hatványozottan előfordulnak. A cégen belül ugyanis senki nem érzi annyira magáénak a pénzt, talán még a tulajdonosok sem. Egy vállalat sok dologra költ, sok dolgot kipróbál, könnyű megfeledkezni ezekről. Tipikusan ilyenek a szoftver előfizetések, melyek egyesével nem tűnnek nagy dolognak, de együttesen már havi több tízezer forintot is elvihetnek feleslegesen. A másik gyakori hiábavaló költség a fel nem használt hitelkeret díja, vagy a drága céges bankszámla.
Időnként érdemes végignézni egy adott havi kiadási listát, például a bankszámlakivonat alapján. De az is jó, ha végignézzük a számlákat, amiket kifizettünk. Érdemes ezeket egy Excel táblázatban akár összeadni, megnézni, mit is jelentenek ezek a rendszeres kiadások. Alighanem a legtöbb cégnél rájöhetünk, lenne miből visszavágni egy kicsit.
3. Vedd figyelembe a partnerkockázatokat!
Legyél résen a partnerekkel és számolj a kockázatokkal. Könnyen bele lehet kerülni olyan körbetartozásba, amiből már nem fog tudni jól kijönni a cég. Időnként vizsgáljuk felül, hogy milyen feltételek mellett is kell fizetniük a megrendelőknek. Érdemes lehet változtatást kérni, ha olyan szerződésünk van egy partnerrel, akinek a fizetése részünkre attól függ, hogy őt mikor fizetik majd ki. Jobb elébe menni a problémáknak.
Mind a meglévő partnereket, mind az újakat érdemes osztályozni pénzügyi kockázati szempontból is. Ha esélyt látunk a nem fizetésre, inkább ne fogadjuk el az ajánlatot, még akkor sem, ha ez azonnali pénzkiesést jelenthet. Az sokkal rosszabb, ha teljesítjük a ránk eső feltételeket, később pedig minket nem fizetnek ki.
A megrendelők fizetési kedvét is érdemes lehet megpróbálni növelni. Végig kell gondolni, majd érdemes tesztelni, hogy mennyit jelent ha pár százalékos kedvezményt kapnak a vásárlók abban az esetben, ha pl. 30 napon belüli határidő helyett valaki 15 napon belül fizet ki. Ez egy igazi win-win egyezmény lehet, hiszen az eladó korábban megkapja a pénzt, a vevő pedig egy kis kedvezményt kap azért cserébe, hogy nem húzza el az utolsó pillanatig a kifizetést.
4. Megfelelő a cég biztosítása?
Tudom, hogy sokan nem szívesen foglalkoznak a biztosításokkal. Száraz téma, ráadásul a legtöbbször ablakon kidobott pénznek érzékeljük. Amíg nincs rá szükség, addig igazából csak fizetjük a díjat, és nem történik semmi. De csak azért, mert van lakásbiztosításunk, nem várjuk, hogy mikor gyullad már ki a házunk, igaz?
Ugyanez igaz egy vállalkozás esetében is. Ahol van ingatlan, vagy raktárkészlet, esetleg gépjárművek, vagy szállítmányozás, ott alighanem kelleni fog valamilyen biztosítás. Elég egyetlen baleset, és hatalmas kiadások, veszteségek hárulhatnak a vállalkozásra, ami sok esetben a cégek csődjéhez is vezet. Nem érdemes kockáztatni: olyan üzleti tervet érdemes készíteni, és olyan vállalkozást létrehozni, ami megengedheti magának a pénzügyi stabilitást, és nincs kitéve a váratlan helyzetek szeszélyeinek.
Másik oldalról viszont figyeljünk arra is, hogy ne biztosítsuk túl a vállalkozást. Időnként érdemes átnézni a biztosítási szerződéseket, és egy alkusztól ajánlatot kérni. Nem ritka, hogy akár 20-30%-ot is megspórolhatunk egy biztosítóváltással, ráadsul az igények is változnak. Nem egy esetben láttam cégeket, akik éves szinten százezer forintokat spóroltak egy 4-5 éves biztosítás átvizsgálásával. A cégvezető rögtön megspórolta a családi síelés költségét.
5. Ne keverjük a személyes pénzügyeket a cég pénzével
Nagyon sok kezdő vállalkozó, sőt a tapasztaltabbak is elkövetik azt a hibát, hogy többé vagy kevésbé keverik a magánszemély pénzügyeit a céges pénzügyekkel. Ez különösen könnyű egyéni vállalkozók esetében, főleg, ha az ember kisadózó. Ha minden pénz egy számlán van, akkor könnyű személyes szükségletekre felhasználni a pénzt, miközben annak máshol jobb megtérülése is lehetne.
De nem csak kisvállalkozók esetén figyelhető meg a keveredés. A cégvezetők hajlamosak a saját fizetésüket attól függővé tenni, hogy mennyit keres a cég. Amikor jól megy, akkor bátran költenek, amikor viszont nehezebb hónap van, akkor összehúzzák a kiadásokat családi szinten is. Ez nem annyira egészséges, és alighanem, igen stresszes lehet.
Érdemes magunkra is alkalmazottként tekinteni, és megszabni, mennyi is a vállalkozásunkból kapott fix bérünk. Az életszínvonalunkat ez alapján az átlagolt bér alapján beosztani, és akkor sem költekezni, ha hirtelen sok pénz áll a házhoz. Ha hosszabb távon jobban megy a cégnek, és megtehetjük, akkor persze lehet növelni a megszabott kereten.
Célszerű mind a cégnek, mind pedig a magánszemélynek egy vésztartalékot létrehozni, amihez hozzá tud nyúlni bármikot, ha baj van. Itt is külön vésztartalék kell a cégnek, és a magánszemélynek. Sokszor előfordul sajnos, hogy a cég megszorult helyzetében a tulajdonos saját zsebből, esetleg hitelből foltozza be a lyukakat a költségvetésben, esetleg fordítva, a magánszemély pénzügyi hiányosságait a cég pénzügyi tervének felrúgásával lehet csak megoldani.
Kezeljük a céget külön entitásként, aminek saját pénzügyi terve, saját céljai, saját tartalékai vannak. Ne essünk bele abba a hibába, hogy csak akkor kezdünk el foglalkozni a cég pénzügyeivel, amikor már baj van. Érdemes a fejlődési szakaszban is foglalkozni a pénzügyekkel. Attól, hogy jól megy a cégnek, az a pénz még ugyanúgy jól jöhet később. A cég pénzét ne használjuk magáncélokra, és gondoskodjunk róla, hogy a cég kellő mennyiségű vésztartalékkal, likviditással rendelkezzen, hogy a magánéletünkre se legyen negatív hatással, ha egy kicsit megcsúszik egy partnerünk a fizetéssel.
