Szerző:Már egy ideje hallhattunk arról, hogy az Instagram el fogja tüntetni a kedveléseket a felhasználók profiljairól, és a kísérleti országok közé novemberben az Egyesült Államok bizonyos részei is bekerültek – sőt, mi is tapasztaltuk a jelenséget!
Az idei San Franciscói Wired 25 eseményen Adam Mosseri, az Instagram feje bejelentette, hogy hamarosan az amerikai felhasználók egy része is megtapasztalja majd, hogy milyen is az Instagram kedvelések nélkül. A „lájkok” elrejtését 2019 során már Ausztráliában, Japánban, Kanadában, és Írországban is tesztelték. Az új rendszerben a felhasználók nem láthatják, hogy mások feltöltései hány kedvelést kaptak, csak azokét, amelyeket ők maguk töltöttek fel.
Habár az ötletet a jelenlévő közönség tapssal fogadta, több híresség kritizálta a kezdeményezést. Nicki Minaj például azzal fenyegetőzött, hogy nem fog többet posztolni az Instagramra, ha eltűnnek a kedvelések. Néhány népszerű, több millió követőt felhalmozó ausztrál influencer is negatív véleményének adott hangot a döntéssel szemben.
Mosseri állítása szerint a döntés nem a nagyobb nevekről szól, hanem a fiatalokról:
„A cél az, hogy csökkentsük a nyomást az Instagramon, hogy kevésbé szóljon a versenyről, és teret adjunk az embereknek, hogy arra koncentrálhassanak, hogy olyan emberekkel kerüljenek kapcsolatba, akiket szeretnek, és akik inspirálják őket.”
Az influencerek és a marketingesek persze jogosan ízlelgetik a kérdést, hogy vajon mit jelent mindez számukra a befektetések megtérülése tekintetében. Vajon lesz-e lehetőségük még az embereknek híressé válniuk az Instagramon, vagy erről már lecsúszott az, aki eddig nem hozta össze?
Az eltűnő like-ok, és a marketingesek ügye
A Takumi egy szoftverszolgáltató cég az Egyesült Királyságban, amely célja, hogy közelebb vigye egymáshoz a márkákat és az influencereket. „Az influencer marketingben sokféleképpen lehet rosszul csinálni a dolgokat” olvasható a Takumi küldetésében. „Mi a helyes útra törekszünk.”
Nem a Takumi az egyetlen ilyen berendezkedésű cég. Ott van a SocialPubli is, amely szeretné sokszínűbbé tenni az influencer marketinget, és megtartani annak hitelességét. Ha a megtérülésról van szó, a kedveléseket általánosságban nem szokás fontos mutatóként kezelni.
Ezt Adam Williams, a Takumi ügyvezető igazgatója is megerősítette. A cég „alternatív teljesítménymutatókat” tesztelt, például tartalmak garantált megjelenítéseit, csökkentve ezzel az „ál elérésekből” származó problémák számát.
„Nem hiszem, hogy a kedvelések elrejtése hatással lesz ránk, mint cégre, hiszen szoros együttműködésben dolgozunk az influencerekkel, hogy bővebb rálátást nyerjünk, és ne támaszkodjunk kizárólag a platformra.”
Brian Solis, az Altimeter volt igazgatója (ma független elemző) állítása szerint érti, hogy az influencereket miért zaklatta fel a változtatás.
„Elvégre, az influencerek olyan személyek, akik aktív közösségeket építettel fel személyes márkájuk köré, és megtanulták, hogy hogyan tegyenek szert jövedelmező ajánlatokra a hirdetőkkel, akiknek a termékeit kiemelik bejegyzéseikben.”
… írta a LinkedInen.
„A kedvelések az influencerek és a marketingesek számára afféle valuták, ahogyan a követők is.”
Williams kételkedik abban, hogy a változtatást bárki közösségi bevételét is befolyásolná:
„Nem valószínű, hogy [az Instagram] olyan változásokat eszközölne, amelyekkel hosszútávon ártana saját üzleti modelljének”
Hozzátette továbbá, hogy: „A felelősségteljes hirdetők már most is olyan stratégiákat kellene, hogy alkalmazzanak, amelyek nem az olyan üres mutatókra helyezik a hangsúlyt, mint a „kedveslések”, hanem inkább a ROI mérésével kellene foglalkozniuk a közönség relevanciáján és az olyan értékes aktivitáson keresztül, mint például az átkattintások.”
Mi a helyzet a felhasználókkal?
Szóval mit jelent a változás az Instagram és más közösségi platformok jövője számára?
Solis már jó ideje foglalkozik a közösségi média által kondicionált viselkedés és állapot témájával – a folytonos telefonnézegetéssel, a telefonok zsebben történő fantomrezgésével, és azzal a szorongással, amit egy új bejegyzés közzététele okoz sokak számára. Nemrégiben kiadott könyve, a Lifescale egy mély utazásra invitálja az olvasót saját elméjébe, hogy rendet tehessen abban, és bizonyos értelemben kezdetét vehesse a gyógyulás folyamata is. Solis szerint ezek a hatások mély digitális sebeket hagynak az emberben, a legtöbben mégis apró vágásokként kezelik őket.
Természetesen ezek a hatások mind a technológiai óriások szándékos pszichológiai és társadalmi manipulációjának eredményei. A Kahlua egy augusztusi tanulmányából kiderült, hogy az amerikai millenárisok egyharmada ellenőrzi a kedvelések számát mindössze egy perccel az után, hogy posztolt egy bejegyzést a közösségi médiára.
Mosseri bejelentését követően Solis is megerősítette ezt az elméletet: „A közösségi média, az online játékok, és alkalmazások a világszintű társadalmi manipuláció valósidejű példái. Az ilyen alkalmazások célja elszakítani bennünket a meglévő normáinktól és értékeinktől” írta. „Az Instagram, a Facebook, a Twitter, és hasonlók elillanó társadalmi megerősítéssel és egyéb változó jutalmakkal jutalmazzák a felhasználókat.”
„Valójában a figyelemgazdaságról szól minden” tette hozzá. „A figyelmünk egy valuta. Megszerezzük és elköltjük azt. Minél többet adunk belőle egy platformnak, annál több pénzt tud csinálni belőle.
Októberben a Facebooknál is bejelentették, hogy tervben van a kedvelések elrejtése bizonyos területeken. Habár tisztában vannak a két platform közötti különbséggel, ismét szóba került a „minőség a mennyiség helyett” elv, és a mentális egészségügyi szakemberek pozitív véleménye is. Az üzleti felhasználók továbbra is hozzájutnak majd az eddigi mutatókhoz.
