Noindex definíció, Noindex használata, Noindex működése, mikor ne használd a noindexet

Noindex

A noindex definíciója

A noindex egy feltérképező robotoknak szóló, weboldalak HTML kódjában használható direktíva. Amikor egy keresőmotor (pl. Google, Yahoo stb.) feltérképező robotja a noindex direktívával találkozik egy weboldalon, akkor azt az oldalt nem veszi fel az indexbe, és így a keresőtalálatok között sem jelenhet majd meg.
A noindex segítségével tehát saját magad zárhatsz ki bizonyos weboldalakat a rangsorolásból, így a SEO (keresőoptimalizálás) fontos eszközének számít.
 

Mire jó a noindex, és mikor van vagy nincs értelme használni?

A noindex segítségével kizárhatod az indexelésből webhelyed azon oldalait, amelyek semmilyen értéket nem kínálnának a felhasználóknak a keresőmotorok találatai között. Ilyenek például a webhelytérképek, a belső keresések találati oldalai, a „Köszönjük a vásárlást” oldal és így tovább. A védett letöltéseket, vagy éppen érzékeny felhasználói adatokat tartalmazó oldalak szintén kizárhatók az indexelésből.

A duplikált, hasonló vagy lapokra osztott tartalmakat általában szintén nem éri meg indexelni, mert ezek mind SEO problémákat okozhatnak a webhelyen. Ha az ilyen tartalmakra noindexet állítasz be, akkor a Google nem fogja duplikáltként kezelni őket, és nem versenyeznek majd egymással a rangsorolásért.

Remek példák erre a webáruházak kategóriaoldalai. Ha a vásárlók ár és méret szerint is sorrendezhetik a férfi futócipők listáját, és ezek az oldalak külön URL-en jelennek meg (de tartalmaik egyébként azonosak), akkor a noindex segít, hogy a Google ne tekintse őket külön-külön tartalmaknak. Ilyenkor persze a noindexet használó oldalakra mutató visszahivatkozások linkértéke is kárba megy, ezért fontos, hogy még ilyenkor is kanonikus címkét állíts be a duplikált tartalmú oldalakon.
A lapokra osztott tartalmak létrehozásakor szintén érdemes noindexet használni. Ha egy szöveges tartalom nagyon hosszú, vagy egy képsorozatból áll, akkor előfordulhat, hogy lapozható formában (több oldalként) kerül fel egy webhelyre. Ilyenkor érdemes lehet az első oldalon kívül az összeset noindexre állítani, hogy a felhasználók mindig a legelső lapra kerüljenek, ha rákattintanak a tartalomra a keresőmotorok találatai között. Itt mindig fontos mérlegelni persze, hiszen egyes hosszabb tartalmak minden oldalon értékes információkat kínálhatnak az olvasóknak, ezért nem mindig ajánlott kizárni az összes oldalukat az indexelésből.
 

A noindex használata

A noindex direktívát hozzáadhatod egy weboldal „robots” meta tagjéhez. Ez a címke tartalmazza a keresőmotorok feltérképezőrobotjainak szóló utasításokat. Ehhez a következő sort kell elhelyezned a weboldalszakaszában:

Nem muszáj egyszerre minden feltérképező robotot kizárnod egy oldalról. Ha például csak a Googlebotnak szeretnéd megtiltani az oldal indexelését, akkor a name="robots" helyett name="googlebot" attribútumot kell használni. SEO szemszögéből azonban nincs értelme csak egy-egy robotot kizárni – vagy az összesnek engedd az indexelést, vagy semelyiknek.
Egy másik módszer a HTTP fejlécben elhelyezni az alábbi kódrészletet:
X-Robots-Tag: noindex
 

A noindex és a nofollow, illetve follow kapcsolata

Lehetőséged van továbbá a follow és nofollow direktívákat is használni a noindex mellett. Ezek a direktívák szabják meg a keresőmotoroknak, hogy hogyan kezeljék a noindex oldalon található hivatkozásokat. Ha a follow direktívát használod a noindex társaságában, akkor a keresőmotorok nem indexelik az oldalt, de követni fogják a rajta elhelyezett linkeket.

Ezeket a direktívákat a webhelyen elhelyezett HTML webhelytérképekben szokás használni. Egy HTML webhelytérképet nincs értelme indexelni, de SEO szempontjából nagyon is hasznos, ha a keresőmotorok követhetik a rajta elhelyezett linkeket.
Szintén érdemes a follow direktívát használni az egyébként indexelésből kizárt több URL-t generáló kategóriaoldalakon vagy a belső keresések találati oldalain. Az ezeken található hivatkozások azonban értékesek lehetnek SEO szemszögéből, ezért gyakran érdemes follow-ra állítani őket.

Fontos megjegyezni, hogy a Google idővel abbahagyja a linkek követését noindex oldalakon, így ez a módszer csak a hosszútávú SEO céljából javasolt.

A follow direktívával ellentétben a nofollow kifejezetten arra utasítja a robotokat, hogy ne kövessék az oldalon elhelyezett linkeket.
 

Noindex és disallow – Mi a különbség?

A disallow egy, a robots.txt fájlban használható direktíva, amivel megtilthatod a keresőmotoroknak, hogy feltérképezzék a webhely nagyobb részeit. Ott vannak például a nagyobb adatbázisokban elhelyezett képek, amelyekre nincs értelme elpazarolni a feltérképezési keretet.

Fontos, hogy a disallow direktíva nem tiltja meg az indexelést – ha más webhelyek hivatkoznak azokra az oldalakra, amelyeket a disallow magába foglal, akkor a keresőmotorok ugyan úgy indexelhetik ezeket a tartalmakat. De miért történik ez?

Amikor egy keresőmotor megérkezik egy webhelyre, akkor az első dolga ellenőrizni a robots.txt fájl tartalmát. Ha ebben a disallow direktívával találkozik, akkor nem térképezi fel azokat az oldalakat, amelyekre a disallow vonatkozik. Ilyenkor azonban azt sem látja, hogy ezeken az oldalakon szerepel-e a „noindex” direktíva, hiszen nem térképezi fel őket.
Ha tehát egy másik webhely hivatkozik ezekre az oldalakra, és nem szerepel rajtuk a noindex direktíva, akkor bekerülnek majd a keresőmotor indexébe.

Ha tehát az indexelésből és a keresőtalálatok közül szeretnél kizárni bizonyos tartalmakat, akkor minden esetben használnod kell a noindexet azok forráskódjában.