Mit jelent az E-A-T és milyen szerepe van a SEO-ban?

E-A-T

E-A-T

e-a-t

Mi az az E-A-T?

Az E-A-T az angol „expertise, authoritativeness és trustworthiness” (szakértelem, tekintély és megbízhatóság) szavak rövidítése. Az E-A-T koncepciójával a Google minőségellenőrei számára kiadott útmutatóban találkozhattunk, amely előírja a Google munkatársai számára, hogy hogyan minősítsék a Google találatait.

Ez az útmutató azóta többször is frissült, és nyilvánosan is elérhető (https://static.googleusercontent.com/media/guidelines.raterhub.com/en//searchqualityevaluatorguidelines.pdf).

 

Miért fontos az E-A-T?

Az E-A-T minden keresésben szerepet játszik, azonban vannak olyan lekérdezések, amelyeknél fontosabb tényező, mint másoknál.

Ha például egy felhasználó egy új farmernadrágot szeretne vásárolni, akkor az E-A-T nem kifejezetten fontos. Ez egy szubjektív téma, és nincs belőle baj, ha olyan nadrágokat találsz az interneten, amik nem tetszenek.

Azonban ha valaki azt szeretné kideríteni az interneten, hogy milyen élelmiszereket fogyaszthatnak a várandós, vagy szoptató anyukák, akkor már sokkal fontosabb, hogy egy cikk mögött milyen E-A-T (szakértelem, tekintély és megbízhatóság) áll. Ha a Google olyan tartalmakat kínálna erre a keresésre, amiket nem egy egészségügyi szakértő írt, vagy nem megbízható webhelyeken jelentek meg, akkor könnyen lehet, hogy szakmailag pontatlan információkat helyezne a felhasználók elé. Mivel ezek az információk közvetlenül az emberek egészségével foglalkoznak, ha félrevezetők, vagy nem szakmai alapokon állnak, akkor akár életveszélyesek is lehetnek!

 

Az E-A-T nem csak az egészségügyi, hanem a pénzügyi és jogi témájú tartalmak esetében is fontos. Ha olyasvalaki ad pénzügyi vagy jogi tanácsokat olvasóinak, aki nem ért ehhez, azzal veszélybe sodorhatja az emberek megélhetését, megtakarításait, vagy akár biztonságát is.

 

Az ilyen érzékeny témájú tartalmakat nevezi a Google YMYL („Your Money or Your Life”, azaz „pénzt, vagy életet”) tartalmaknak. A YMYL olyan tartalmakra utal, amelyek alkalmazása hatással lehet egy, vagy több személy egészségére, pénzügyi stabilitására és biztonságára.

 

Amennyiben webhelyed pénzügyi, jogi, vagy egészségügyi témájú, és ilyen jellegű tartalmak kerülnek fel rá, akkor elengedhetetlen, hogy megfelelj a Google E-A-T elvárásainak.

 

Hogyan állapítja meg a Google az E-A-T minősítést?

A szakértelem, a tekintély és a megbízhatóság szorosan egymáshoz kapcsolódó koncepciók, de nem feltétlenül cserélhetők fel egymással, ezért a Google mindegyiket külön-külön vizsgálja.

 

Szakértelem (Expertise)

A szakértelem jelentheti egy adott szakmai terület részletes, magas szintű ismeretét, vagy egy bizonyos készség alapos elsajátítását (pl. a szerzői jog ismerete, a foghúzás szakszerű elvégzése, stb.) A szakértelmet a Google minden oldalon külön vizsgálja, tehát nem átfogóan állapítja azt meg az egész webhelyre, vagy szervezetre. Amikor az E-A-T fontos egy kereséshez, a Google olyan tartalmakat preferál, amelyeket egy szakértő készített.

YMYL témák esetében a tartalomszerző hivatalos szekértelem, kvalifikációit, illetve oktatását veszik figyelembe. Egy egyetemet végzett könyvelő például sokkal alkalmasabb egy adóbevallással foglalkozó cikk elkészítésére, mint valaki, aki szimplán csak „érdeklődik” a pénzügyek iránt. A Google a következőképpen foglalja ezt össze a minőségellenőri útmutatóban:

„A hivatalos szakértelem fontos az olyan YMYL témák esetében, mint az egészségügyi, pénzügyi, vagy jogi tanácsadások.”

 

A nem YMYL témakörökben is megjelenhet a szakértelem, méghozzá „hétköznapi szakértelem” és élettapasztalatok formájában. A Google minőségellenőri útmutatójából:

„Néhány téma kevésbé hivatalos szakértelmet igényel. […] Ha úgy tűnik, hogy a tartalmat készítő személy olyan jellegű és mértékű élettapasztalattal rendelkezik, hogy az adott téma „szakértőjének” tekinthető, akkor ezt a „hétköznapi” tapasztalatot értékeljük, és nem büntetjük a személyt/a weboldalt/a webhelyet azért, mert nem rendelkezik „hivatalos” oktatással vagy képzéssel az adott szakterületen.”

 

Ha például valaki arra keres rá az interneten, hogy „milyen érzés rákkal élni?”, akkor egy daganatos beteg, aki éppen most küzd ezzel a betegséggel, sokkal hitelesebb választ tud adni erre a kérdésre, mint egy tapasztalt onkológus.

 

Tekintély (Authoritativeness)

A tekintély a hírnévhez kötődik, különösen a szakértők, illetve az adott iparág befolyásos személyei szemszögéből. Leegyszerűsítve, ha többen is hiteles szakmai forrásnak tartanak egy webhelyet egy adott szakterületen, akkor az egy tekintélyes, mérvadó webhelynek számít.

A tekintély megállapításához a minőségellenőrök utánanéznek az interneten, hogy az adott szerző vagy webhely milyen hírnévnek örvend. A Google a következőre kéri minőségellenőreit:

„Végezz hírnévkutatást, és nézz utána, hogy a valódi felhasználók, illetve szakemberek mit gondolnak a webhelyről. Nézd meg a véleményeket, referenciákat, szakértők általi ajánlásokat, hírcikkeket, és más hiteles információkat, amelyeket a mások készítettek/írtak a webhelyről.”

 

A minőségellenőröknek ehhez független forrásokat kell megvizsgálniuk:

„Amikor a hírnévvel kapcsolatos információk után kutatsz, próbálj olyan forrásokat keresni, amelyeket nem a webhely, maga a cég, vagy a személy írt vagy készített.”

 

A Google a Wikipédiát említi meg jó forrásként:

„A Wikipédia cikkei segíthetnek megismerni egy céget, és a hírnévvel kapcsolatos információkat is tartalmazhatnak, úgymint díjakat és más elismeréseket, vagy akár botrányokat és problémákat.”

 

Fontos észben tartani, hogy a tekintély és a mérvadóság meglehetősen relatív koncepciók. Egy közismert SEO szakember például mérvadó forrásokat készíthet a keresőoptimalizálásról, de ha egészségügyi témákról van szó, akkor valószínűleg nem hozzá fordulnak majd az emberek.

 

Megbízhatóság (Trustworthiness)

A bizalom a webhely jogerősségétől, pontosságától és áttetszőségétől függ.

A minőségellenőrök több szempontot is figyelembe vesznek a megbízhatóság megállapításához, például, hogy kik felelősek a publikált tartalmakért. Ez különösen fontos a YMYL lekérdezések esetében, de a nem YMYL kereséseknél is szerepe van:

„A YMYL webhelyektől magas szintű megbízhatóságot várunk el, ezért általában kielégítő információval kell rendelkezniük arról, hogy ki felel a tartalmukért.”

 

Fontos az is, hogy a webhelyen elérhetőségek is szerepeljenek, különösen a YMYL témakörök esetében, illetve a webáruházaknál:

„Ha egy áruház vagy pénzügyi tranzakciókkal foglalkozó webhely csak egy emailt és egy fizikai címet ad meg, akkor előfordulhat, hogy a tranzakciós problémák esetében az ügyfelek nehezen jutnak majd segítséghez. Hasonlóképpen, más YMYL típusú webhelyek szintén magas szintű megbízhatóságot kell kínálniuk a felhasználóknak.”

 

Az ellenőröknek a tartalom pontosságát is figyelembe kell venniük:

„Hírcikkek és információs oldalak jó minőségű fő tartalma pontos tényeket kell, hogy közöljön az adott témáról, és szakértői konszenzus kell, hogy alátámassza, amennyiben létezik ilyen konszenzus.”

 

Ehhez egy tartalomnak megbízható forrásokat kell idéznie:

„[ha egy cikk] megfelelő mennyiségű pontos információval, és megbízható külső forrásokkal rendelkezik, akkor az általában „Magas” besorolást kaphat.”

 

Fontos észben tartani, hogy a megbízhatóság, akárcsak a hitelesség, egy relatív koncepció. Nehéz eldönteni, hogy milyen webhelyek és emberek számíthatnak megbízhatóknak bizonyos területeken.

 

Rangsorolási szempont-e az E-A-T a Google rendszerében?

Danny Sullivan, a Google egyik munkatársa a következőképpen „válaszolt” erre a kérdésre a Twitteren (https://twitter.com/dannysullivan/status/1182674027166326785):

„Hogy rangsorolási szempont-e az E-A-T. Olyan értelemben nem, hogy van valami technikai dolog, amit közvetlenül mérhetünk, mint például a sebességet. Azonban használunk néhány jelet, afféle proxiként, hogy eldöntsük, megfelel-e a tartalom az E-A-T elvárásoknak, az emberek szemszögéből. Ilyen értelemben igen, rangsorolási szempont.”

 

Ez a magyarázat nem igazán egyértelmű, szóval nézzük meg részletesebben, hogy miről is van szó.

Ahhoz, hogy valami rangsorolási szempont lehessen, számadatokkal mérhető kell, hogy legyen, hogy a Google algoritmusai képesek legyenek értelmezni és értékelni azt. Ilyen például az oldalakra mutató visszahivatkozások száma.

A Google megállás nélkül vizsgálgatja a webhelyeket, és eközben rátalál azokra a hivatkozásokra, amik egy adott oldalra mutatnak. Ennek köszönhetően könnyedén meg tudják állapítani, hogy mely oldalak, tartalmak számítanak jó minőségűnek a rájuk mutató hivatkozások száma (és minősége) alapján.

 

A probléma az, hogy a szakértelem, a tekintély és a megbízhatóság emberi koncepciók, amiket nem lehet matematikailag ábrázolni vagy számszerűsíteni. Egy algoritmus nem képes magától minősíteni egy tartalom E-A-T szintjét, mert nem érti ezeket a koncepciókat – csak számadatokkal tud dolgozni.

A Google azonban igyekszik megoldást találni erre a problémára:

Először is a keresőalgoritmus fejlesztői olyan változtatásokkal állnak elő, amelyek jobb minőségű eredményeket kínálhatnak a kereső felhasználóknak.

Ez után megmutatják a keresési eredményeket a minőségellenőröknek mielőtt és miután bevezették a tervezett változtatásokat.

A minőségellenőrök visszajelzése (a minősítések) alapján a Google képes lesz eldönteni, hogy a tervezett változtatások pozitív vagy negatív hatással voltak-e az eredményekre. Ha az eredmények pozitívak, akkor a Google élesben is bevezeti a változtatásokat algoritmusán.

 

Ez a folyamat lehetővé teszi a Google szoftvermérnökei számára, hogy megértsék azokat a kézzel fogható jeleket, amelyek párhuzamban állnak az E-A-T szintjével, és hogy ez alapján módosíthassák a keresőalgoritmusokat.

A Google a következőképpen foglalta ezt össze a CNBC-vel készült egyik interjújában:

„A minőségellenőrök irányelveire lényegében azt tükrözik, hogy mire szeretnénk rávenni az algoritmust. Nem azt mutatják meg, hogy hogyan rangsorolja az algoritmus a találatokat, hanem azt, hanem alapjaiban szabják meg az algoritmusnak, hogy mit kellene csinálnia.”

 

Az E-A-T minősítés egész webhelyekre vonatkozik.

Nem. Ha alaposan átolvasod a Google hosszú (de részletes) minőségellenőri útmutatóját, akkor ebből kiderül, hogy az E-A-T minősítést egy-egy oldalhoz rendelik hozzá az ellenőrök, nem egész webhelyekhez.

Webhelyednek tehát nincs „E-A-T pontszáma”, amit a Google algoritmusa figyelembe venne a rangsoroláshoz, azonban ez nem jelenti azt, hogy nem éri meg javítani webhelyed E-A-T értékét a minőségellenőrök szemében.

 

Az E-A-T javítása és szemléltetése webhelyeden

Fontos mindenekelőtt megjegyezni, hogy az E-A-T javítása és szemléltetése két külön dolog. Ha nem rendelkezel E-A-T-tel, akkor nem is lesz mit demonstrálnod.

Sokak szerint 2018 augusztusában E-A-T hiánya miatt csökkent drasztikusan számos YMYL jellegű webhely organikus forgalma. Azóta ezt az eset a Google „Medic” frissítéseként vált hírhedté.

Az E-A-T koncepciója azóta sokkal felkapottabbá vált a webmesterek és SEO szakemberek között, akik igyekeznek mindent megtenni azért, hogy a Google jó minőségűnek értékelje a rájuk bízott webhelyeket. Az alábbiakban ehhez kínálunk néhány tippet.

 

1. Szerezz több hivatkozást

Miután Maries Haynes megkérdezte (https://twitter.com/Marie_Haynes/status/966325146968559616?ref_src=twsrc%5Etfw%7Ctwcamp%5Etweetembed%7Ctwterm%5E966325146968559616%7Ctwgr%5E%7Ctwcon%5Es1_&ref_url=https%3A%2F%2Fahrefs.com%2Fblog%2Feat-seo%2F)  Gary Illyest, a Google egyik munkatársát, hogy van-e köze az E-A-T-nek a hivatkozásokhoz (annak ellenére, hogy a minőségellenőröknek szóló útmutató nem említi a linkeket), azt a választ kapta, hogy az E-A-T javarészt a tekintélyes webhelyeken található linkektől és említésektől függ.

Haynes szerint Illyes elmondta továbbá, hogy a Google nagyon hatékonyan tudja azonosítani azokat a hivatkozásokat, amelyek számítanak, így természetesen érdemes inkább jó minőségű linkeket szerezni.

 

2. Tartsd naprakészen tartalmaidat

Ha YMYL témájú tartalmakkal foglalkozol, akkor az E-A-T megerősítéséhez muszáj, hogy tartalmaid mindig naprakészek maradjanak:

„A magas E-A-T besorolású pénzügyi, jogi, adózással kapcsolatos és egyéb tanácsadások megbízható forrásokból kell származzanak, és rendszeres karbantartást és frissítéseket igényelnek.”

 

Ugyan ez vonatkozik az egészségügyi témájú YMYL tartalmakra is.

De mi a helyzet a nem YMYL témákkal? A minőségellenőröknek készült útmutató ezeket nem említi konkrétan, de feltételezhetjük, hogy a tartalmak frissessége ezeknél is fontos tényező lehet, elvégre egy oldal csak akkor megbízható, ha naprakész, pontos információkat kínál olvasóinak.

 

3. Nézz utána a tényeknek

A Google minőségellenőri útmutatója megemlíti azt is, hogy a hírcikkeknek tényszerűen pontosaknak kell lenniük, hogy magas E-A-T értékelést kaphassanak:

„A magas E-A-T besorolású hírcikkek újságírói szakmaisággal kell, hogy készüljenek – tényszerűen pontos tartalmakat kell kínálniuk […].”

 

Ugyan ez vonatkozik persze a tudományos tartalmakra is. Ezeknek pontos tényeket kell közölniük, és türközniük kell a tudományos közösség egyöntetű véleményét:

„A magas E-A-T besorolású, tudományos témákkal foglalkozó információs oldalakat olyan emberek vagy szervezetek kell készítsék, akik megfelelő tudományos szaktudással rendelkeznek, illetve megalapozott tudományos konszenzust kell tükrözniük azon témákról, amelyekről ilyen konszenzus létezik.”

 

Jogos a kérdés persze, hogy mi a helyzet a többi témával. A minőségellenőri útmutató nem foglalkozik részletesebben a pontosság kérdésével az E-A-T kapcsán, de feltételezhető, hogy fontos tényező, elvégre többször is szó esik róla a dokumentumban.

Bármilyen témában is készíted tehát tartalmaidat, érdemes megbízható forrásokból tájékozódni a pontosság és tényszerűség biztosítása érdekében. Ilyen források lehetnek például a Wikipédia és a Wikidata (legalább is a Google szerint). Érdemes továbbá megbízható forrásokra is hivatkoznod tartalmaidban.

 

3. Szerezz minél több visszajelzést

A Google arra kéri minőségellenőreit, hogy az online véleményeket, értékeléseket is vegyék figyelembe egy cég hírnevének felkutatásakor, aminek a bizalomhoz és a tekintélyhez is köze van:

„Cégek esetében több forrás is rendelkezésre áll a hírnév-információk és vélemények felkutatásához. […] Érdemes szétnézni bizonyos webhelyeken, hogy rátalálj ezekre a véleményekre.”

 

Fontos azonban megjegyezni, hogy nincs egy olyan visszajelzéseket, véleményeket összegyűjtő webhely sem, amelyen az értékelések beleszámítanának a Google rangsorolásába. Érdemes minél több tekintélyes webhelyen jelen lenni, és pozitív értékeléseket, véleményeket szerezni rájuk.

 

4. Kérd szakértők segítségét

Minden területnek vannak szakértői, és az E-A-T fellendítésében sokat segíthet, ha egyikük a webhelyedre is ír tartalmakat. Ha YMYL témákkal foglalkozol, akkor ez lényegében alapfeltétel ahhoz, hogy a Google komolyan vegye tartalmaidat:

„A hivatalos szakértelem fontos az olyan YMYL témák esetében, mint az egészségügyi, pénzügyi vagy jogi tanácsadás.”

 

Azonban ha nem YMYL témákkal foglalkozol, akkor nem muszáj szakértőket felkérned a tartalmak elkészítésére. Helyettük olyan tartalomszerzőket is szerezhetsz, akik bizonyítottan régóta foglalkoznak az adott területtel, és jó minőségű tartalmaik miatt váltak ismertté:

„A szaktudás kevésbé fontos az olyan tartalmak esetében, mint a receptek, vagy a humor. Egy főzéssel kapcsolatos oldal szakértői oldalnak tekinthető, ha egy professzionális séf webhelyén szerepel, de lehet akár egy olyan tartalomkészítő egyik videója is, aki rendszeresen tölt fel nagyon jó minőségű főzős videókat YouTube csatornájára, és a legismertebb, legnépszerűbb tartalomkészítők közé tartozik a saját szakterületén.”

 

5. Igazold szaktudásodat

A legtöbben hencegésnek tekintik, és inkább kerülik, de ha az E-A-T szemléltetéséről van szó, akkor mind a Google, mind a felhasználók nagyra értékelik majd, ha elárulod, hogy ki vagy, és miért hozzád érdemes fordulniuk az embereknek problémáikkal.

Ha például van egy PhD-d az adott szakterületen, vagy több tekintélyes szakmai konferencián is tartottál már beszédet, esetleg szakmai díjakat nyertél, akkor büszkén és jól láthatóan tüntesd fel ezeket webhelyeden!

Az egyik legjobb felület erre a szerzői bemutatkozó oldal, a másik pedig a „Rólunk” vagy „Csapatunk” oldal webhelyeden.

Persze itt csak tényszerűen közöld, hogy milyen szakmai képesítések és elismerések állnak a hátad mögött, és ügyelj rá, hogy ne fényezd magad túlzottan. Csak olyasmit állíts magadról, ami igaz is, és bizonyítani is tudod.

Szakmai képesítéseidről a Schema jelölőnyelv segítségével is tájékoztathatod a Google-t.

Online marketing blog

Tudásunk naprakész, melyből ügyfeleink profitálnak

15 év, közel 500 sikeres tanácsadási projekt, több, mint 100 vállalkozás komplett online marketingje.

Legyen a Tiéd a következő sikertörténetünk!




Jelentkezz auditunkra még ma!

Marketing Professzorok