Így szabályozzák az AI-t a különböző országok és az EU
A mesterséges intelligencia, azaz az AI világszerte heves vita tárgyát képezi. Habár ez a forradalmi technológia számos előnyt kínál (fokozott produktivitás, költséghatékony munkavégzés stb.), legalább ugyanennyi kockázattal és kihívással is jár. Az AI rendszerek például elfogultak és diszkriminatívak lehetnek, ami káros, pontatlan végeredményekhez vezethet. Itt van még persze az adatbiztonság és a szerzői jog kérdése is, hiszen az AI modelleket általában létező adatok (például művészi alkotások vagy személyes adatok) felhasználásával tanítják be. Érvényes ez a marketingben is: sokan használnak ma mesterséges inteligenciát pl. Chat GPT-t weboldal szövegek, blogposztok, SEO landingek írására. A marketingesek azonban egyre gyakrabban futnak bele szerzői jogi problémákba, vagy tapasztalják azt, hogy a mesterséges intelligencia által írt (összeollózott, másolt) szövegek nem teljesítenek jól a SEO-ban. Ezekről itt írtam.
Nem csoda tehát, hogy egyre több ország vezetősége próbál különféle szabályokat megfogalmazni, biztosítva ezzel, hogy az AI fejlesztése és felhasználása biztonságos és felelősségteljes keretek között valósulhasson meg a jövőben. Ezek a szabályozások több területet is lefednek, beleértve az adatbiztonságot, az algoritmusok átvizsgálását és a felelősségvállalást.
Lássuk tehát, hogy miként igyekeznek szabályozni az AI helyzetét néhány nagyobb országban, illetve az Európai Unióban.
Európai Unió: Mesteréges intelligencia rendelet (AIA)
Az EU 2021. április 21-én vezette be a mesterséges intelligencia rendeletet, azaz az AIA-t (Artificial Intelligence Act), amely egy kockázatalapú megközelítést javasol az AI privát és állami szektorokban történő felhasználásához.
Az AIA három kockázati kategóriát határoz az AI rendszerek alkalmazására meg:
- Elfogadhatatlan kockázatú alkalmazások
- Magas kockázatú alkalmazások
- Nem tiltott alkalmazások
A szabályozás megtiltja az AI alkalmazását az olyan kritikus szolgáltatásokban, amelyek az emberek megélhetését fenyegetnék vagy káros viselkedésre biztatnának. E mellett azonban engedélyezi az AI alkalmazását olyan érzékeny szektorokban, mint az egészségügy, természetesen csak a szabályozó felek által végzett szigorú biztonsági és hatékonysági ellenőrzéseket követően.
A rendelkezés minden automatizált technológiára érvényes, és nem csak bizonyos területekre vonatkozik. AI rendszereknek tekint többféle automatizált döntéshozó rendszert, mint például algoritmusokat, gépi tanulással működő eszközöket és logikai eszközöket, még akkor is, ha ezek nem minden esetben számítanak AI-nak.
Kanada: Mesterséges intelligencia és adat rendelet (AIDA)
2022. júniusában a kanadai parlament egy, az AI szabályozására szolgáló keretrendszer vázlatát mutatta be, amely szintén egy kockázatalapú megközelítésre épült. A törvényjavaslat három fő egységből áll, de minket most csak az AI-val kapcsolatos rész, az AIDA (Artificial Intelligence and Data Act) érdekel. Az új szabályozás célja az, hogy szabványosítsa a privát kanadai cégek AI tervezési és fejlesztési eljárásait az ország tartományai között.
A kockázatalapú megközelítés más, mint az EU-ban, mert még a kritikus területeken sem tiltja meg az automatizált döntéshozó eszközök alkalmazását. Ehelyett az AI fejlesztőknek egy kockázatcsökkentési tervet kell készíteniük azokra az esetekre, amelyekben az AI eszközöket valamilyen magas kockázattal járó rendszerben tervezik használni. A terv célja a kockázat csökkentése mellett az átlátszóság biztosítása is. Emellett a tervnek biztosítania kell, hogy az eszközök nem szegik meg a diszkrimináció ellenes törvényeket sem.
Egyesült Államok: AI jogi törvényjavaslat és állami kezdeményezések
Az Egyesült Államokban még mindig nem született egységes és egyértelmű szabályozás az AI alkalmazását illetően. Ehelyett a Biden-kormány, illetve az USA szabványokkal és technológiával foglalkozó nemzeti intézménye (NIST) egy nagyvonalakban megfogalmazott tanácsadást publikált az AI biztonságos használatáról. Emellett az állami és városi önkormányzatok saját szabályozásokat és munkacsoportokat is kialakítottak a mesterséges intelligencia használatához. Az EU modellel ellentétben az amerikai korlátozások konkrét felhasználási módokat céloznak meg, ahelyett, hogy teljes körűen szabályoznák az AI-t, mint technológiát.
A Biden-kormány korábban publikálta az egész országra vonatkozó AI jogi törvényjavaslatot (AI Bill of Rights), amely az AI helytelen használatával kapcsolatos aggályokat tárgyalja, illetve javaslatokat kínál az AI biztonságos alkalmazására mind a privát, mind pedig az állami szektorokban. A törvényjavaslat nem jár jogi kötelezettséggel, mindinkább kulcsfontosságú biztonsági stratégiákra ösztönzi az érintetteket, és útmutatást kínál a biztonságos és hatékony AI eszközök prioritizálásával kapcsolatban.
Habár a dokumentum nem jár jogi kötelezettséggel, kétségtelenül hasznos útmutatóként szolgál majd a törvényhozó szervek számára országszerte.
Emellett a NIST, amely az USA Kereskedelmi Minisztériumának egyik ügynökségeként működik és technológiai szabványok létrehozásáért felel, az AI elfogultságával kapcsolatban is új szabványokkal állt elő.
2022-ben 15 amerikai állam indítványozott vagy fogadott el törvényhozást az AI-val kapcsolatban. Egyes törvényjavaslatok a privát szektorban való alkalmazást célozták meg, míg mások az állami szektorra koncentráltak. 2023. januárja óta New York városában érvényes egy törvény, amelynek célja az munkavállalók alkalmazásának folyamatában igyekszik megelőzni az AI rendszerek elfogultságát.
Kína: Az algoritmusok átlátszósága és az AI ipar fejlődésének támogatása
Kína célja jelenleg az, hogy a privát AI ipar 2030-ra évente 154 milliárd dolláros bevételre tegyen szert. Kínában jelenleg nem kötik nagyméretű szabályozások a mesterséges intelligencia alkalmazását. Az országban korábban már bevezettek egy új törvényt, amely a privát cégek online marketinghez használt algoritmusainak használatát szabályozza. A törvény arra kötelezi a cégeket, hogy tájékoztassák a fogyasztókat, ha AI-t használnak a marketinghez, illetve megtiltja az ügyfelek pénzügyi adatainak felhasználását ugyanazon termék különböző árakon történő meghirdetésére.
2022-ben Sanghaj lett az első kínai tartomány, amely elfogadott egy törvényt a privát szektorban történő AI fejlesztéssel kapcsolatban. A törvény egy keretrendszert kínál a tartományban működő cégek számára, hogy AI termékeik a Kínán kívüli AI-szabályozásoknak is megfeleljenek.
Az AI szabályozásának jövője
Habár az AI elterjedése tagadhatatlanul hozzájárult a globális növekedéshez és rohamszerű innovációnak adott teret, egyértelműen szigorú szabályozást követel meg a fogyasztók és művészek védelme érdekében.
A fent összefoglalt különböző módszerek segítenek körvonalazni, hogy a világ kormányai miként próbálják megelőzni a technológia veszélyes terjeszkedését a nélkül, hogy teljesen megakadályoznák az új előrelépéseket és lehetséges fejlesztéseket.
A cégeknek tisztában kell lenniük ezekkel a szabályokkal, méghozzá globális szinten, hiszen az interneten nem léteznek határok. Ha valaki több országban is szeretne jelen lenni, vagy legalábbis különböző országok ügyfeleit kiszolgálni, akkor naprakész információkkal kell rendelkezzen az adott régiók törvényeivel és korlátozásaival kapcsolatban.