Célcsoport VS Buyer perszóna: mi a különbség, melyik a jobb? A buyer perszóna modellezésének lépései

Célcsoport VS Buyer perszóna: mi a különbség, melyik a jobb?

A marketing lényege szerintem két szóban összefoglalva ez lenne: a vásárlók meggyőzése. Vagy arról, hogy vegyék meg a terméket, vagy arról, hogy vegyék igénybe a szolgáltatást, vagy arról hogy fizessenek elő, vagy arról, hogy a márkádat ajánlják másoknak is, vagy arról, hogy fogyasszák a tartalmaidat… de meg kell győznöd a vásárlóidat. Apropó, kik is a vásárlóid?

Kik a vásárlóid?

Ha nem tudjuk, ki a vásárlóink magas a kockázata annak, hogy az előre szépen megfogalmazott marketing üzeneteink süket fülekre találnak majd, ami azt jelenti, hogy a marketingre elköltött pénzt akár az ablakon is kidobhattuk volna. A hagyományos marketing iskola a célcsoport képzést használja a vásárlók azonosítására, azonban a modern iskolákban egyre gyakrabban találkozni a buyer perszóna kifejezéssel is. Mi a különbség a kettő között? E cikk keretei között erre kerestem meg a választ! Lássuk, mi a különbség a célcsoport képzés, a buyer perszóna modellezése között, és melyik a jobb eljárás! Miről is szól ez a két fogalom, és pontosan miben különböznek egymástól?

 

Mi az a célcsoport?

A célcsoport képzés a marketing tevékenység egyik alapköve, amit a marketing képzések első óráin tanítanak általában. A marketing akkor lehet hatékony, ha tudod kinek marketingelsz, kiket akarsz elérni, illetve meggyőzni. A célcsoport-elemzés gyors útmutatót ad a marketingkampányok összehangolásához. A célcsoport mindazok emberek csoportja, akiket marketing üzeneteddel meg kívánsz szólítani. A piaci szegmentáció segít meghatározni egy olyan célcsoportot, amely lefedi a céged számára érdekes emberek csoportját, akiknek el szeretnéd adni termékeidet vagy szolgáltatásaidat.

A célcsoport meghatározásához általában a következő kategóriákat használjuk:
  • Szociodemográfiai jellemzők, például nem, iskolai végzettség és életkor
  • Viselkedési jellemzők, például korai alkalmazók vagy késői felhasználók
  • A pszichográfiai tényezők, mint például az értékek, az életmód és az attitűdök, pl. innovációs szellem vagy biztonság iránti igény
  • Médiahasználati szokások

Ezek az adatok felhasználhatók a célcsoport kezdeti képének kialakításához. Ez után, még további szinteket lehet készíteni, a termék, vagy szolgáltatás specifikumaihoz mérten. 
 

Mire jó a célcsoport képzés?

A célcsoportra szabott és annak igényeit figyelembe vevő kommunikációval a cégek hatékonyan tudják lekötni a potenciális vagy meglévő ügyfelek figyelmét – a tartalommarketing keretében, például cikkekkel, hírlevelekkel, közösségi média posztok készítésével. Hátránya viszont, hogy a célcsoportok gyakran csak a felszínt kaparják, és nagyon heterogének. Itt jönnek képbe a buyer perszónák.
 

Mi az a buyer perszóna, mitől különbözik a célcsoporttól?

A buyer perszónáknak is van némi közük a célcsoporthoz, de azért több ponton különböznek az eredeti elképzeléstől. A buyer perszóna modellezésére azért egyre nagyobb az igény, mert a marketingesek kezdik felismerni, hogy célcsoporton belüli ügyfeleknek nem mindig ugyanazok az igényeik, emiatt pedig a különböző marketing kampányok sem olyan hatékonyak. Bár a vásárlókat teljes mértékben megismerni lehetetlen, mégis érdemesebb a célcsoportokra való osztásnál egy kicsit mélyebbre ásni, és a célcsoportot további vásárlói személyiségekre, úgynevezett buyer perszónákra osztani. A buyer perszóna nem más, mint a vállalat, adott termék, vagy szolgáltatás tökéletes vásárlójának modellezése. Bár egy fiktív személy, de valós adatokon alapszik! 

 

Hogyan modellezheted a buyer perszónádat?

A buyer perszóna modellezéséhez adatokra van szükséged. Annak ellenére, hogy a modellezés eredménye egy (vagy jó esetben több) fiktív, kitalált karakter lesz, adatokon kell, hogy alapuljon. A piackutatások, vevői interjúk, felmérések és belső források, például az ügyfélszolgálati osztály eredményeire támaszkodva a buyer perszónák idővel egyre egyértelműbbek, finomíthatók. Ez pedig lehetővé teszi, hogy konkrétan megszólítsd a különböző vásárlói személyiségeket a megfelelő csatornákon, figyelembe véve az egyéni szükségleteiket és preferenciáikat, médiafogyasztási szokásait, és ennek köszönhetően sokkal hatékonyabb legyen a marketinged.   

A  buyer perszóna modellezése vagy a célcsoport képzés a jobb?

Mivel a buyer perszónák modellezése, nem más, mint egy tovább gondolt célcsoport képzés, egyértelműen az előbbi a hatékonyabb módszer. Mégis milyen előnyökkel jár? 
  • Hatékonyabb marketingintézkedések célzott megszólítással
  • Több potenciális ügyfél és ügyfél
  • A személyes kommunikációnak köszönhetően nagyobb kedveltség ügyfelei körében
  • Magasabb szintű bizalom az ügyfelek igényeinek megértésének eredményeként
 

B2B és a B2C buyer perszónák


A fogyasztói és üzleti piac mindig is nagyon eltért egymástól, a buyer perszónák modellezésekor is oda kell figyelned ezekre az eltérésekre. Ha a marketing középpontjában a vállalatok állnak, meg kell határozni azok gazdasági és viselkedési tényezőit. A vállalat méretére vagy piaci részesedésére vonatkozó információk szintén hasznosak lehetnek. Ezenkívül tanácsos a B2B személyeket a vállalaton belüli marketing szempontjából releváns szerepek szerint osztályozni, például vezérigazgatók vagy informatikai igazgatók. A vásárlók nem feltétlenül a termék, vagy szolgáltatás felhasználói (bár ilyen a B2C piacon is előfordulhat, például a gyermekjátékok esetében).
 

Miért van szükséged buyer perszónákra? 

A legfontosabb mondanivalója a cikknek az, hogy a sikeres marketing tevékenységhez elengedhetetlen, hogy megismerkedj célcsoportod igényeivel. Tudnod kell, hogy például a célcsoportod biztonságra vágyik, vagy kész kockázatot vállalni? Szállodád vendégei wellnessezni szeretnének, ezért arról kell, hogy posztolj, hogy mennyi szauna van, vagy sokkal inkábba környéket felfedezni, ezért a szép helyeket kell nekik összegyűjteni egy cikkben? Fogászatod leendő páciensei attól félnek, hogy nem tudják majd kifizetni a kezelés árát, ezért azt kell kommunikálnod, hogy még a kezelés előtt elmondod a konkrét kezelés árát rejtett költségek nélkül, vagy abszolút nem érdekli őket az ár, csak attól félnek, hogy nem lesz esztétikus az eredmény, ezért tele kell posztolnod az instát a teljesen fogszínű, esztétikus tömésekről? A buyer perszónák felállítása segít ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában. Miután meghatároztad a vállalatod szempontjából releváns személyiségeket, könnyebben fogsz tudni új tartalmat gyártani és hatásos marketingintézkedéseket kidolgozni. A témák azonosításától a megfelelő csatornák és formátumok kiválasztásán át egészen a magával ragadó üzenetek megfogalmazásáig segítenek a buyer perszónák a marketingben.