AI tartalmak és szerzői jog – Mi zajlik az USA-ban?
A mesterséges intelligencia, azaz az AI által létrehozott alkotásokat és egyéb tartalmakat semmilyen szerzői jogvédelem nem illeti meg. Az AI modellek betanításához azonban jogvédett tartalmak is felhasználhatók. Ez az USA „méltányos használat” (fair use) törvényének köszönhető, amely bizonyos esetekben a szerzői jogok által védett anyagok felhasználását is lehetővé teszi, méghozzá engedély nélkül. Ez azonban a jövőben megváltozhat.
A generatív AI (azaz a tartalmak létrehozásához használt mesterséges intelligencia) jelentősen megváltoztatta sokak munkavégzését és életmódját is, és ehhez csupán néhány röpke hónapra volt szükség. Ez persze bonyolult jogi kérdéseket vetett fel a kreativitással, a munkavégzéssel, illetve a szerzői és tulajdonjogokkal kapcsolatban is.
Levédhetők az AI által készített alkotások?
Az Egyesült Államok szerzői jogi hivatala már rég óta azon az állásponton van, hogy a nem emberek (tehát pl. számítógépek) által készített műalkotásokra nem vonatkozik a szerzői jogvédelem. Tehát a generatív AI által létrehozott tartalmakat nem illeti meg a szerzői jog.A probléma az AI modellek betanításához használt módszerekből ered. Mint más gépi tanulással működő rendszerek, az AI modellek is adatokban fellelhető mintákat próbálnak meg felismerni és reprodukálni. Tehát ahhoz, hogy egy AI rendszer egy értelmes bekezdést tudjon „írni” vagy egy képet tudjon „rajzolni”, előbb valódi emberek által készített munkákat kell tanulmányoznia.
Ha például egy AI modell képes Csontváry Kosztka Tivadar stílusában képeket készíteni, akkor ez azt jelenti, hogy a betanításához Csontváry festményeit használták fel. Ha egy AI olyan verseket ír, mint Petőfi Sándor, akkor Petőfi verseit tanították be neki.
Jogi értelemben ezek az AI rendszerek – beleértve a képeket, hanganyagokat, szövegeket stb. létrehozó modelleket, úgymint a ChatGPT vagy LaMDA – nem tekinthetők az általuk létrehozott anyagok szerzőinek. A generált tartalmaik csupán valódi művészek munkáinak „összegzései” – olyan munkáké, amelyeket javarészt az internetről gyűjtöttek össze, és minden bizonnyal szerzői jog védi őket.
Ezek a művészek ma is élő és alkotó emberek lehetnek.
Szóval hogyan navigálhatók az AI, a szerzői jog és az etikus, méltányos felhasználás zűrös vizei? Erre próbálnak rájönni jelenleg a művészek, a cégek és a törvényhozó testületek az Egyesült Államokban.
Az AI és az emberek közös munkája nehezen átlátható
Tovább bonyolítja a dolgokat, ha egy kreatív alkotás emberi művészek és mesterséges intelligenciával működő rendszerek közös munkájának eredménye.„Ha egy gép és egy ember együttműködnek, de külön tudod választani, hogy melyikük mit csinált, akkor a [szerzői jog] az emberi részre összpontosít majd”- állítja Daniel Gervais, a Vanderbilt Law School jogi egyetem professzora, aki főleg szellemi tulajdonjoggal foglalkozik, és annak AI-al kialakult kapcsolatát is tanulmányozza.
Ha egy számítógép és egy ember munkához való hozzájárulásai nehezebben elválaszthatók, akkor az alkotás szerzői jogvédelemre való alkalmasságát az határozza meg, hogy mekkora befolyással volt az emberi szerző a gép által létrehozott végtermékre.
„Ez egy szerzői jellegű hozzájárulás kell legyen. Ilyen esetben az, hogy egy géppel dolgoztál együtt nem zárna ki a szerzői jogvédelemből”- mondta Gervais.
Ez az elmélet 2022 szeptemberében a gyakorlatba is átkerült, amikor az Egyesült Államok szerzői jogi hivatala először ítélt meg védelmet egy olyan alkotásnak, amelynek elkészítésében a Midjourney (egy szöveges utasítások alapján képeket készítő AI rendszer) is felhasználásra került.
Az „Zarya of the Dawn” című alkotás egy 18 oldalas képregény volt, amelynek minden elemét (a karaktereket, a párbeszédeket és a legtöbb képet is) a Midjourney hozta létre a szerző, Kristina Kashtanova utasításai alapján.
Néhány hónappal később a hivatal meggondolta magát, és részben visszavonta a képregény szerzői jogi regisztrációját. A Kashtanova ügyvédének írt levélben azt állították, hogy az alkotásnak olyan „nem emberi szerzője” volt, amelyet nem vettek figyelembe. A képregény szöveges tartalma, illetve az „írott és vizuális elemek kiválasztása, koordinációja és elrendezése” azonban továbbra is védelmet élvez.
A képek azonban nem, ugyanis ezek nem emberi szerzők munkáinak eredményei, hanem azon szöveges utasításoké, amelyek betanított adatok alapján készültek. A hivatal továbbá úgy döntött, hogy a Kashtanova által végzett szerkesztési munkák „elégtelenek és észrevehetetlenek voltak, hogy a szerzői jogvédelemhez szükséges kreativitással lássák el az alkotást”.
A hivatal később egy újabb jogi módosítást is megfogalmazott, amely azóta minden AI és emberi együttműködéssel készült alkotásra érvényessé vált. A dokumentum lényegében nyomatékosítja a hivatal korábbi, a képregény (Zarya of the Dawn) ügyében foglalt álláspontját, kihangsúlyozva, hogy a „szerző” meghatározás nem vonatkozik a nem emberi felekre, tehát például a számítógépekre sem.
Mindemellett magába foglalja, hogy ha egy ember egyszerűen csak beír egy parancsot és egy számítógép ez alapján egy összetett szöveges, vizuális vagy zenei alkotást hoz létre, akkor a „szerzőség hagyományos elemeit” egy AI hajtotta végre, ami nem számít embernek. Így tehát az alkotást nem illeti meg szerzői jogvédelem.
Pereskedés a generatív AI ellen
Számos alkotó és vállalat is úgy véli, hogy az AI modelleket fejlesztő és betanító cégek ellopták a tartalmaikat. Nem csoda tehát, hogy többen is megpróbálják megfosztani ezeket a cégeket a méltányos használat nyújtotta védelmektől, méghozzá pereskedés útján.Így tett például az egyébként főleg stock fényképekkel foglalkozó Getty Images is, amely a Stability AI-t (a Stable Diffusiont fejlesztő céget) perelte be, miután az több millió szerzői jogvédelem alatt álló képet (és azok metaadatait) másolt le és dolgozott fel annak ellenére, hogy ezek a Getty tulajdonát képezik, ráadásul bármilyen engedélykérés vagy kompenzáció nélkül.
A TikTokot 2023-ban perelte be a szinkronszínésznő Bev Stranding, aki azt állította, hogy a cég az ő hangját használta fel a szövegfelolvasó rendszerükhöz.
Sarah Anderson, Kelly McKernan és Karla Ortiz csoportos pert indított a Stability AI és a Midjourney ellen – mindkét rendszer a Stable Diffusiont használja a képek létrehozásához. A per szerint a három művész alkotásait jogtalanul használták fel a Stable Diffusion modell betanításához, és az AI eszközök által készített képek az eredeti munkák közvetlen vetélytársai lettek.
„Egészen mostanáig, amikor egy vásárló egy új képet szeretett egy bizonyos művész „stílusában”, akkor ki kellett fizetnie az új kép komissziós vagy licenszdíját annak a művésznek. Most ezek a vásárlók felhasználhatják a művész Stable Diffusionben tárolt munkáit a művész nevével együtt, hogy új alkotásokat hozhassanak létre a művész stílusában a nélkül, hogy ezért kompenzálnák a művészt” olvashatjuk a vádban. „A művészt ért kár nem feltételezett – az AI képeket készítő termékek által egy adott művész „stílusában” létrehozott munkák már most eladásra kerülnek az interneten, megfosztva ezzel a művészeket a komissziós díjaktól.”
Az Egyesült Államok szerzői jogi hivatalának döntése, miszerint a számítógépek nem tekinthetők szerzőnek tovább bonyolíthatja a perek menetét, állítja Rob Heverly, az Albany Law School jogi egyetem docense, aki a technológia és a törvény összefonódására szakosodott.
A szerzői jog megszegéséhez szükség van egy szerzőre. Tehát, ha nincs szerző, akkor nem tudom, hogy hogyan történhet jogszegés.
Heverly hozzátette:
„Ha nem vonjuk felelősségre a technológia készítőjét magárét a technológiáért, akkor a végeredmény készítője az AI. De azt már megállapítottuk, hogy az nem szerző. Szóval, ha nem szerző, akkor nem készíthet jogsértő munkákat.”
Mindez persze csupán néhány példa az AI miatt vívott hosszadalmas jogi csatákra.
Az alkotók és cégek is fellépnek az AI ellen
Gervais szerint az AI-al kapcsolatos perek száma egy kifejezetten USA-ra jellemző jelenség, ami az amerikai kormány működésének köszönhető. Az Egyesült Állapok egy szokásjogi rendszert használ, ami azt jelenti, hogy az új törvények gyakran korábban soha nem látott ügyek bírói ítéletei miatt születnek. Tehát amíg nem születik döntés néhány kulcsfontosságú per ügyében, a méltányos használat fogalma továbbra is ködös marad mind az alkotók, mind pedig a fejlesztők számára.A művészek azonban joggal aggódhatnak, hogy munkájukat engedély és kompenzáció nélkül használják fel AI modellek betanítására.
„A független művészek túlnyomó többsége megbízásokból él meg. Számukra létfontosságú, hogy mintákat osszanak meg alkotásaikból” állítja Ben Zhao, a Chicagói Egyetem informatikai professzora. Az AI modellek azonban rendszeresen lemásolják ezeket a munkákat azokról a webhelyekről, ahová feltöltik őket, hogy megtanulják a stílusukat és leutánozhassák azt.
„A művészeket szó szerint lecserélik azokra a modellekre, amelyeket az ő munkáik alapján tanítottak be.”
Zhao és csapata egy új eszköz fejlesztésén dolgozik, amely a Glaze („Máz”) nevet kapta. Az eszköz célja megnehezíteni az AI modellek számára, hogy lemásolják egy művész munkáját, miután feltöltik azt az internetre. A Galze-be feltöltött képeken az eszköz olyan pixelszintű változtatásokat végez, amelyek az emberi szem számára észrevehetetlenek (tehát a kép látszólag változatlan marad), az AI modelleket azonban teljesen összezavarja, és azt fogják hinni, hogy a kép egy teljesen más művészi stílusban készült. A kép így elméletileg használhatatlanná válik a modellek betanításához.
Más cégek sokkal drasztikusabb lépéseket tesznek az AI ellen. A korábban emlegetett Getty Images például lehetséges jogi kockázatokra hivatkozva teljesen kitiltotta a platformjáról a mesterséges intelligenciával készült tartalmakat. A Shutterstock, egy másik óriási stock fényképekkel foglalkozó webhely, amely „kritikus” fontosságú volt az OpenAI DALL-E modelljének betanításához úgy döntött, hogy fizetni is hajlandó azoknak a tartalomkészítőknek, akiknek a munkáját generatív AI modellek betanításához használják fel.
Azonban nem csak a Shutterstock választotta ezt a megoldást. A Bria egy generatív AI cég, amely elmondása szerint „felelősségteljesen beszerzett” adatkészletek segítségével tanítja be modelljeit, és jogdíjat fizet a stock platformoknak és művészeknek, ha a képeiket ilyen célokra használják fel.
„Az eredmény alapján fizetjük meg a jogdíjat” állítja Yair Adato, a Bria társalapítója és ügyvezető igazgatója. „Tehát, ha valaki egy alkotást hoz létre egy művész stílusában, akkor a művésznek lehetősége van megszabnia, hogy mennyi pénzt szeretne keresni ezzel a szintetikus alkotással. Ezután megosztozunk a bevételen.”
A Bria a Getty Images-t tartja az egyik legnagyobb támogatójának, és 2023 óta az NVIDIA AI Foundationst is a partnerei között tudhatja.
Az AI szerzői jog jövője
Ha a művészek munkáit a továbbiakban is ellenőrizetlenül használhatják fel az AI modellek betanításához, akkor a baj egyre súlyosabb lehet – nem a művészek, hanem a technológia számára is.Az AI modelleknek emberi lényekre van szükségük, hogy folyamatosan [adatokat] adagoljanak nekik, hogy ezek az AI modellek egyre jobbak legyenek, szóval, ha nincs együttműködés, akkor csak korlátozott lehetőségeid vannak a saját adathalmazod felhasználására” mondta Zhao. „Amikor ezek az AI modellek elkezdik megkárosítani azokat az embereket, akik létrehozzák az adatokat, amiket feldolgoznak – a művészeket – akkor a saját jövőjüket teszik tönkre ezzel. Szóval, ha belegondolsz, akkor az AI modelleknek és a modellek készítőinek is a legjobb érdekükben áll ezen iparágak megőrzése. Hogy a kreativitás és a modellek javításának fenntartható körforgása alakulhasson ki.”
Az Egyesült Államokban ez a bíróságok feladata lesz, amelyek mostanában megannyi AI per hadszíntereiként szolgálnak. Ha azonban úgy alakul a helyzet, hogy az AI cégek megsértették a művészek szerzői jogait, akkor az elkövetkezendő években számos drága perre és büntetésre számíthatnak.
„Az egyik dolog, amit tudnod kell a szerzői jogi törvényről az, hogy egyetlen dolog jogsértéséért – ez lehet egy szöveg, egy kép vagy egy dal – akár 150 000 dollárt [~53 millió forint] is kérhetsz a bíróságtól. Egyetlen munkáért” állítja Gervais. „Szóval képzeld el azokat az embereket, akik több millió ilyen munkát használnak fel.”