A kommunikáció hibáján bukhat el a COVID-19 koronavírus elleni immunizáció! Így vélekednek a magyarok
Mi a Marketing Professzoroknál gyakran végzünk ügyfeleink felkérésére kutatásokat, hiszen újságaink révén 3 millió embert érhetünk el egy-egy kérdőívvel. 15 éve foglalkozunk egészségügyi online marketinggel, így érdekelt bennünket, hogy a COVID-19 elleni oltás kommunikációja mennyire sikerült, mennyire elfogadott az oltás a magyar társadalomban. Az eredmény számunkra is megdöbbentő: a magyarok több, mint a fele nem oltatná be magát a koronavírus elleni vakcinával, mivel fél az esetleges mellékhatásoktól, ráadásul szerintük túl kevés idő állt rendelkezésre a védőoltás kifejlesztésére. De boncolgassuk tovább a 2020 december elején elvégzett kutatásunk eredményét!
A magyarok nem kérnek a koronavírus vakcinából!
A szakemberek december végére, január elejére datálják a hazai koronavírus elleni oltóprogram elindulását, ugyanakkor az emberek közel fele biztosan nem fogja magát beoltatni a koronavírus elleni vakcinával, 27%-uk pedig még nem tudja. – állapította meg a Marketing Professzorok kutatási részlegének legutóbbi COVID-19 védőoltás felmérése. Az online kutatást eddig 1212 magyar felnőtt töltötte ki az interneten, és a válaszokból jelenleg úgy tűnik, hogy a magyarok nem igen bíznak a vakcinációban.
A COVID elleni oltásellenesség okai
Az oltásellenesség hátterében többféle tényező állhat a kutatás szerint, amelyet érdemes átgondolni minden olyan kommunikációs szakembernek és orvosnak, aki valamilyen szempontból részt vesz a koronavírussal és az oltással kapcsolatos tájékoztató kampányokban. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi kampányok nem igen érik a kívánt eredményt, és az emberek többsége nem kér a vakcinából. Érdekes, hogy azok, akik már átestek a COVID-19 betegségen, még kevésbé nyitottak a lehetőség iránt, az ő válaszaikból kiderült, hogy 54% biztosan nem fogja kérni a védőoltást, további 27%-uk pedig még nem döntötte el.
Áradó tartalom, kétes eredmény
Bár a kormányzati kommunikáció és az egészségügyi piac szereplői rendre hangsúlyozzák a vírus veszélyességét, a túlzott kommunikáció részben ellentétes hatást váltott ki. A felmérésből ugyanis tisztán kitűnik, hogy a magyarok fele nem tartja igazán súlyos betegségnek a koronavírus okozta fertőzést. A megkérdezettek 56%-a értékelte 8-as, 9-es, 10-es fokozattal a COVID-19 vírus okozta járvány veszélyességét egy 1-től 10-ig terjedő skálán.
A Koronavírus a megkérdezettek nagy része szerint veszélytelen
Minden negyedik válaszadó szerint a vírus ugyan létezik, de nem veszélyesebb, mint az influenza. A válaszadók 62%-a pedig úgy véli, hogy azért kell betartani az óvintézkedéseket, mert ez egy olyan veszélyes vírus, aminek jelenleg nem is értjük teljesen a működését és mechanikáját. A kutatási eredményekből kirajzolódik, hogy az emberek 78%-ának közvetlen ismerősei között már előfordult a betegség, de csak egy ötödüknek volt olyan fertőzött ismerőse, aki nem élte túl a koronavírussal való találkozást.
A médiából felénk áradó rengeteg tartalomból már nem tudják kiválogatni az emberek, hogy melyiknek higgyenek és melyiknek nem. Éppen ezért fordulhat elő, ha egy ismert celebritás megbetegedik és arról kommunikál, akkor meggyanúsítják, hogy ezt pénzért teszi. A központi járványkommunikáció naponta változó üzeneteket küld, így csak a kötelező dolgokkal (például a járványügyi szabályok) foglalkoznak a lakosok.
Jobban félünk a koronavírus oltástól, mint a COVID-19 betegségtől és a járványtól
A szakértők egyöntetű véleménye szerint a járványt kizárólag a védőoltással lehet megfékezni, annak hiányában szükség van a különböző távolságtartási szabályokra, hogy minél kevesebben fertőződjenek meg. Ez az üzenet azonban nem igen ment át a nagyközönségnek. A kutatás eredményeiből úgy tűnik, hogy a magyarok többsége jobban fél a védőoltástól és annak mellékhatásaitól, mint a betegségtől és az azzal járó szociális korlátozásoktól.
A legtöbben az esetleges nem ismert mellékhatásoktól félnek (66%), míg sokan úgy érzik (64%), hogy túl rövid idő állt rendelkezésre az oltás kifejlesztésére. Minden harmadik ember azért nem kérné az oltást, mert szerinte a koronavírus sem veszélyesebb, mint az influenza, és az ellen sem oltatja magát.
De vajon mit tehetnek a koronavírus elleni oltóanyagok gyártói és a kormányzat?
Multinacionális gyógyszergyártóknál szerzett sokéves marketing tanácsadói tapasztalatunk alapján azt gondoljuk, a védőoltás általános imázsának a javítása egy közös cél lehetne, amelyért a központi egészségügyi kommunikáció és a gyártók egyaránt sokat tehetnének. Az online marketing és PR eszköztár számos lehetőséget kínál fel ezen cél elérésére. Egy átgondolt keresőoptimalizálási-stratégiával és közösségi kommunikációval például elérhető lenne, hogy az oltással kapcsolatos pozitív üzenetek előbb elérjék az embereket, mint az oltástagadó szkeptikus kommunikáció.
Fontos lenne a public relation fókuszált átalakítása is, amelynek egyik célja, hogy a média partnerré váljon a védőoltás imázsának helyreállítása során. Bár a vakcinagyártók jelenleg az állami megrendeléseket sem tudják teljesíteni, így többnyire nem foglalkoznak a fogyasztói kommunikációval, fontos lenne látni, hogy a piac változni fog. Egyrészt nem mindegy, hogy hosszabb távon az állami szervek melyik gyártó védőoltását preferálják majd a későbbi, újraoltási kampányok során. Másrészt az sem mindegy, hogy maga a nagyközönség melyik vakcinát fogadja el, ez az első oltások eredményei alapján változhat.
Az oltásra hajlandó magyarok egyharmada jelenleg az amerikai vakcinában bízik, az orosz oltóanyagot csupán 8% tartja megfelelőnek, a védőoltásért pedig a legtöbben semmit, vagy csak igen kevés pénzt (1000-5000 forint közötti összeget) fizetnének.
A nagyközönség véleménye igen fontos szempont lehet egy állami megrendelés tenderbírálata során. Érdekes lehet feltenni azt a kérdést is, hogy melyik vakcinát mennyire ismerik a magyarok, mit tudnak azok előállításáról, milyen üzenetek alapján alakítják ki a véleményüket?
COVID-kommunikáció, befektetés a jövőbe
Jelenleg úgy tűnik, hogy a COVID-kommunikáció nyújtotta lehetőségeket (fokozott fogyasztói figyelem a járványügyi, egészségügyi témák iránt, személyes érintettség, nyitott sajtó stb.) a védőoltások gyártói kevésbé használják ki. Ugyanakkor nem lenne szabad elfelejteni, hogy a piac változni fog.
A szakemberek szerint a koronavírus velünk marad, az oltások csak rövidebb idejű védettséget alakítanak ki, így évről évre újraoltásra van szükség. Kérdés, hogy az állami apparátus meddig hajlandó finanszírozni a védőoltások árát, és az ahhoz kapcsolódó kommunikációt és mikortól dönt úgy, hogy ráhagyja azt a piaci szereplőkre. Azaz egy adott vakcina piaci szereplése már nem a berendelt mennyiségektől, hanem annak piaci megítélésétől függ majd. A jövőben kulcsfontosságú lesz, hogy mennyire professzionálisan felépített weboldal, milyen SEO stratégia és milyen PR-kampányok kísérik a védőoltás piaci életét. Minél előbb felkészül erre a helyzetre valaki, annál nagyobb nyertese lehet a helyzetnek.