TLD a top-level domain definíciója, a TLD szerepe, a TLD fajtái, a TLD használata

TLD

A TLD definíciója

A TLD a top-level domain, azaz „legfelső szintű tartomány” rövidítése. A TLD a domain nevek utolsó pont utáni szegmense, tehát a .hu vagy .com, és így tovább.
 

Mitől lesz „legfelső szintű” – A TLD szerepe

A domain nevek (tartománynevek) szavakból, betűkből és számokból állnak, amelyeket pontok választanak el egymástól. Meglehet például, hogy saját webhelyed blogja a „blog.webhelyem.hu” URL címen érhető el – ez a domain név három részből áll, amelyeket között egy-egy, összesen két pont látható.

Mindhárom rész egy-egy szintet képvisel, és ezek segítenek a böngészőknek rátalálni a megfelelő tartalmakra. A szintek jobbról balra növekednek – a fenti példa alapján:
•    .hu – legfelső szintű tartomány
•    .webhelyem – második szintű tartomány
•    blog – harmadik szintű tartomány, vagy altartomány (aldomain)


Habár egy domain neve bizonyos esetekben ennél több szintből is állhat, ilyenekkel nagyon ritkán lehet csak találkozni az interneten. Sok webhelynek harmadik szintű, vagyis aldomainje sincs.
Amikor egy új domain nevet regisztrálsz egy szolgáltatónál, akkor a második szintű („webhelyem”) és legfelső szintű („.hu”) tartományt is ki kell választani. Ezt követően a webtárhely felhasználói felületén adhatsz hozzá további szinteket a domain nevéhez.
A legfelső szintű tartomány nem csak a webhely megnevezését szolgálja, hanem fontos szerepet játszik a tartománynévrendszerben (domain name system, röviden DNS).

A TLD-k típusai

A TLD-knek három típusa van, amelyeket az ICANN/IANA szabott meg (erről a szervezetről lejjebb bővebben is olvashatsz).
A legfelső szintű tartományok (TLD-k) típusai:
•    gTLD: Általános legfelső szintű tartomány (generic top-level domain)
•    sTLD: Szponzorált legfelső szintű tartomány (sponsored top-level domain)
•    ccTLD: Országkód szerinti legfelső szintű tartomány (country code top-level domain)

Régebben jóval kevesebb TLD közül lehetett választani, manapság azonban több ezer legfelső szintű tartomány áll azok számára, akik webhelynevet szeretnének regisztrálni maguknak.
 

gTLD – Általános legfelső szintű tartományok

A gTLD kategória tartalmazza a leggyakoribb TLD-ket, úgymint:
•    .com
•    .org
•    .net


Az ismertebb gTLD-k mellett ide tartoznak még:

•    .xyz
•    .biz
•    .info


Habár az ilyen általános TLD-k néha a webhely jellegét/célját jelölik (pl. a .org a szervezetek gyakori választása), valójában szinte bármelyikkel regisztrálhatod saját tartománynevedet.

Az ICANN nagyjából 2011 óta teszi lehetővé a cégek és szervezetek számára, hogy saját gTLD-t regisztráljanak webhelyükhöz. Ez lényegesen kibővítette az interneten fellelhető általános legfelső szintű tartományok számát, és ezért találkozhatsz ma olyan webhelyekkel, amelyek így végződnek:
•    .mitubishi
•    .google
•    .oracle


A cégnevek mellett számos közönséges szó is megtalálható a gTLD-k között, mint például a „.money”, és így tovább.

Egyes legfelső szintű tartományok földrajzi helyeket jelölnek. Habár ezeket GeoTLD-kként is szokás emlegetni, valójában ugyan úgy a gTLD-k kategóriájába tartoznak:
•    .budapest
•    .paris
•    .london

Az ICANN Jelenleg több, mint 1200 különböző gTLD-t tart számon.
 

sTLD – Szponzorált legfelső szintű tartományok

Az sTLD-k azok a legfelső szintű tartományok, amelyeket valamilyen entitás (egy cég, kormány vagy más csoport) szponzorál. Ezekkel magyar webhelyeken ritkábban találkozunk, de az Egyesült Államokban például több webhely is használja őket:
•    .gov – Kormányzati webhelyek
•    .edu – Állami felsőoktatási intézmények
 

Az sTLD-k nem csak kormányzati és állami jellegűek lehetnek:

•    .museum – Múzeumok webhelyei
•    .post – Az Egyetemes Postaegyesület által szponzorált TLD
•    .travel – Utazási ügynökségek és hasonló jellegű cégek webelyei

Jelenleg 14 sTLD létezik.

ccTLD – Országkód szerinti legfelső szintű tartományok

A ccTLD-k különböző országokat jelölnek, úgymint:
•    .hu – Magyarország
•    .fr – Franciaország
•    .de – Németország
•    .ru – Oroszország
•    .eu – Európai Unió
•    .uk – Egyesült Királyság

Az ICANN összesen 312 ccTLD-t tart számon. Ezek közül néhányat csak az adott országban élők vásárolhatnak meg webhelyükhöz, míg másokat bárki, a világ bármely pontjáról regisztrálhatja webhelyéhez.

Az .io egy remek példa erre, ugyanis habár a Brit Indiai-óceáni Terület (British [I]ndian [O]cean Territory) ccTLD-je, számos technológiai vállalat regisztrálja vele saját domain nevét.

A mellett, hogy a felhasználók könnyebben megállapíthatják velük, hogy egy-egy webhely melyik országnak szól, a ccTLD-ket a Google és más keresőmotorok is figyelembe vehetik, hogy a megfelelő földrajzi területekről mutassanak találatokat a kereső felhasználók számára.

Ezért van az, hogy több világmárka több ccTLD-vel is regisztrálja domain nevét:
•    mcdonalds.it
•    mcdonalds.hu
•    stb.

T
ermészetesen a Google elég okos ahhoz, hogy a .io TLD-jű webhelyeket ne csak a Brit Indiai-óceáni Területről böngésző felhasználóknak jelenítse meg. Ami azt illeti, a Google bizonyos népszerűbb ccTLD-ket gccTLD-kként (általános országkód szerinti legfelső szintű tartománynevekként) kezel. Ezek például:
•    .io
•    .fm
•    .tv
•    .co
 

Miért létezik ilyen sok TLD?

A TLD-k elsődleges célja, hogy extra információt kínáljanak a webhelyről a domain néven keresztül.
A WordPress például két TLD-t is használ, ami gyakran összezavarja az új felhasználókat, pedig igazán beszédessé teszik a webhelyek nevét:
•    WordPress.com – A .com a „commercial”, azaz „kereskedelmi” jellegű webhelyek TLD-je. A WordPress ezen a profitcélú domainen rendezi üzleti ügyeit.
•    WordPress.org – A .org az „organization”, azaz szervezetekhez tartozó webhelyek TLD-je. Ez a WordPress nyílt forráskódú szoftvere számára fenntartott webhely, amelyet a WordPress Foundation kezel.

Na persze, a domain nevek nem mindig jelölik ilyen pontosan a webhelyek célját – jó példák erre a fentebb említett .io TLD-jű webhelyek, amiknek gyakran semmi köze a brit-indiai területekhez.

 

Kik felügyelik a TLD-ket?

A TLD-ket az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers), egy nonprofit részvénytársaság kezeli az „IANA”-n keresztül. Az IANA az ICANN egyik részlege.
Az ICANN/IANA egyes TLD-k felelősségét más szervezetekre bízza.
 

Mi a TLD-k szerepe a SEO-ban?

A TLD-k nem befolyásolják a SEO-t. Amikor még a Google-nél dolgozott Matt Cutts, a keresőmotor egyik volt munkatársa elárulta, hogy a Google nem a TLD-től függetlenül igyekszik a legjobb tartalmakat megkeresni a felhasználóknak.
Azonban, ha közvetlenül nem is, de a TLD-nek indirekt hatása lehet a keresőoptimalizálásra. Ha például egy ismeretlen TLD-t választasz webhelyedhez, akkor nem biztos, hogy a felhasználók megjegyzik majd a címét. Ez kevesebb visszahivatkozáshoz vezethet.
Továbbá, ha az emberek egy számukra ismeretlen TLD-vel találkoznak, akkor nem biztos, hogy rá mernek majd kattintani a webhely hivatkozásaira, mert félnek a spamtől vagy a támadásoktól. Ez csökkentheti a webhelyre mutató hivatkozások átkattintási arányát.